00:00:21

Váltsunk sebességet. Két világról fogok most beszélni. Az egyik világban különféle emberek vannak, akikben egy a közös. Mindben felébredt valami. Kiben így, kiben úgy, de ami a közös bennetek, hogy elkezdtétek hallani belső hangotokat. Tudom, miről beszélek, mert ugyenezen estem át annak idején én is. Ilyenkor az ember elkezd spirituális témájú könyveket és embereket keresni, hogy többet megtudjon erről. Csak az én időmben nem volt youtube, sem ilyen anyaggazdag internet.

Ám az én időmben még nem volt így behálózva az ország, már ami az ébredezők személyének felderítését és hasznosítását illeti. Az a szóbeszéd járta, hogy ezt oroszok tették először, akik szerte az országban élve figyelték a teret. Aztán bejöttek a képbe az izraeliek, akik más technikákat alkalmaztak. Elég csak Uri Geller műsorára gondolni, akik végigjárta az összes közép-kelet európai országot és ha emlékeztek arra, amikor a nézőket is bevonta kis otthoni játékba, na az volt a lényeg, amiért az egészet csinálta. Valójában képességekre és emberekre vadásztak, akik egy része biztosan felkeresett ezoterikus csoportokat, nagy részük pedig el is felejtkezett róla.

Térjünk vissza azokra, akik felkeresték az ezoterikus csoportokat, majd el is jöttek onnan. Biztosan volt aranygyertya, angyalkák és sok más érdekes. Megjegyzem, ezek a dolgok a mestereken is túlmutatóak, azaz nem érdemes őket okolni, mert ilyen értelemben semmiről sem tudnak. Ők az elején örültek, hogy ilyen megtiszteltetés érte őket, aztán lassan rájöttek, milyen hierarchia részévé váltak, ahonnan már nem volt mit tenni. A hierarchia nem sokat mond el az alacsonyabb szintek felé, hisz azok dolga a végrehajtás és nem a gondolkodás. Ha pedig mond valamit, az általában olyan hazugság, aminek célja nem az átverés, hanem a megfelelő irányba vezetés.

A dologban benne van azért az is, hogy az idegenek sem egységesek. Megfigyeléseim szerint valami olyasmi a szitu, hogy egymás dolgaiba nem pofáznak bele, de nem is tájékoztatják egymást, hanem mindenki végzi a maga dolgát. Az emberiségre mindenki másképp tekint. Van, aki a primitív szolgafajt látja bennünk, van aki a veszélyes agresszív állatot, van aki csodálattal látja bennünk azt az egyedülálló tulajdonságot, hogy képesek vagyunk agyunk mindkét féltekéjét használni. Finoman szólva is belerondítottunk a képbe a V2 rakétával, illetve a gépek megteremtésével, amit amúgy maguknak köszönhetnek, mert elzárták előlünk a kristálytechnológiát és le is döbbentek, az amúgy tiltott elektromosság mire képes.

Ám a harmadik dimenzióban élünk, ahol a magasabb dimenziók főképp az idő érzékelésében jelennek meg. A te nézőpontodból egy valóságban élsz, ahol aztán egyszer meghalsz. Ám ha a tudatod felemelkedett, azt a mindennapi életben nehezen fogod észrevenni, mert olyan megkötések vannak rajtatok, amik ott is tartanak. Ezek energiakötelek, amik a gyakorlatban a gumikötelekhez hasonlítanak és időnként meg is feszülnek, de te ezt hátfájásként vagy fej- és derékfájdalmak formájában érzékeled. Elmész az orvoshoz, ő felír neked valamit, kfizetsz egy rakás pénzt a gyógyszerekre és éled tovább az életed.

Eközben a fejünk fölött sok minden zajlik. Alapvetően két világot különíthetünk így el, az egyik a fizikai világ, a másik a szellemi. Akik idegen lények képében itt beavatkoznak, ők is ugyanolyan játékosok, mint ti és ők is hisznek valamit a szellemi világról. Ám míg nálunk az egy isten van, akik körül angyalok vibrálnak, náluk több isten van, ahogy itt az ókorban volt. A szellemi világ szemszögéből a fizikai sík egyfajta társasjátékhoz hasonlít, Abból, ahogy irányítanak minket, mi nem sokat veszünk észre és tényleg nincs túl sok lehetőségünk a szabad akaratra. Bizonyos lényeknél van csak abban, egy célt hogyan érünk el, míg mások a teljes kontroll alatti irányításban hisznek. Van azonban egy nagyon nagy különbség. Míg mi a tudatunkat csak egy pontba vagyunk képesek fókuszálni, ezért csak egy valóságot érzékelünk. Ők pedig többet egyszerre.

Amikor elmész egy ezoterikus csoportba, ahol a mester sem tud tulajdonképpen ezekről semmit és ő igyekszik benneteket felkészíteni, ő sem tudja, hogy milyen apró fogaskerék is ő ebben a gépezetben. Ha elküld (ami kinézhet úgy is, hogy te akarsz elmenni), annak lehet oka az, hogy te nem ebben a valóságban vagy a fölöttes szinteknek érdekes. De szükségük van rád itt, hogy egy másik valóságban el tudjanak végezni (lehet, hogy rajtad) egy műveletet. Simán megtörténhet, hogy így leszel ott házas, vagy épp fordítva, így lettél itt házas.

A saját példámon át tudom, hogy létezik ezzel szemben eredményes ellenállás, aminek elkészítettem a létező legegyszerűbben használható adminfelületét, amit a gondolataiddal tudsz vezérelni. A legelső tapasztalataim azok vele, hogy senki sem hiszi el, hogy ez ilyen egyszerű. A válaszom erre az, hogy nekem viszont nagyon nehéz volt, mire sikerült létrehozni azt, hogy ez neked egyszerű legyen.

Nem gondolom azt, hogy mindenki azonnal stratéga lesz ebben a multidimenziós környezetben, ám páran biztosan. Kiderül, kinek mit bír el az agya. Amit elbír, az lesz a játékszinted. Az adminszinthez neked is bele kell tenned a magadét. Azaz le kell mondanod a játékelemek fontosságáról és üdvözöllek a magány birodalmában, ami az egyetlen út oda.