Asztrológia


Az egyik vád velem szemben az, hogy kihagytam az ezotéria alapjaival kapcsolatos tanításokat és egyből a mélyvízben kezdtem. A vád romantikája, hogy pont azok vádolnak ezzel, akik a mélyvízbe dobtak, hátha belefulladok. Rájöttem, hogy önmagam mestereként sokkal autentikusabb utat járhatok be, mint valaki tanítványaként és ha már kijöttem egy új ezoterikus irányzattal, a bepótolnivalóimat is önmagam elé tűzhetem. Persze ennek hátránya mellett meg van az az előnye, hogy ugyanarra, amit talán évszázadok óta ugyanúgy tanítanak, teljesen más szemmel is ránézhetek.

Az asztrológiára egy racionális ember azt mondaná, hogy baromság. Tudom, mert én is így gondoltam. Ugyan hogy lehetne a fejünk fölötti csillagokból megjósolni vagy megmondani bármit is? Ki az, aki ilyesmit komolyan gondolna? A ráció logikusan gondolkodik, aminek sok előnye mellett az a hátránya, hogy erősen kötve van a rendelkezésére álló információkhoz. Ha ezekkel az információkkal nem rendelkezik, nem tudja megmagyarázni a jelenséget. De mi van akkor, ha már rendelkezel te is minden információval, hogy ezt megértsd?

Én is sűrűn hangoztatom, hogy a világ tükör. Ez is az asztrológia lényege. Működési elve ahhoz a woodoo varázslóéhoz hasonlít, aki maga elé dob egy marék csontot és abból olvassa ki az információt. De lehetne ez akárki és akármi, ha tudja értelmezni a visszatükröződés jeleit. Az asztrológia ezt a csillagokkal teszi. Ahhoz,hogy ez ilyen komplex rendszerré váljon, komoly tapasztalati tudás kell, amit évszázados megfigyelések tökéletesíthettek.

Mivel tízéves időléptékben élek, azaz 20 éve meditálok, ez a ti szemetekben nagyon sok lehet. Egy több száz évig élő lény szemében pedig nagyon kevés. Szükség volt tehát az eszemre, hogy 20 év alatt is képes legyek olyan megfigyelésekre, amikre lehet, hogy ő csak 100 év múlva jutna. Lehetetlen lenne az ilyen megfigyeléseket a világ megállítása nélkül végezni, ami azt jelenti, hogy a tempót le kell lassítani. Ezért mennek az emberek Tibetbe vagy Indiába, régen kolostorba. A világ megállítása a mai ember számára, aki percekben méri az időt és nem tud 10 percet sem a mobiltelefonja nélkül kibírni szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

Itt jegyezném meg azt, hogy emiatt pusztulás várna rátok, mert senki sem gondolt arra, hogy ebben a világban a munka biztosít mindent. Az itt beavatkozó idegenek azért látják rabszolgafajnak az emberiséget, mert ők nem dolgoznak. A technológia mindent rendelkezésükre bocsát és a társadalmaik annyira eltérnek a miénktől, hogy semit sem értenek belőle. Az ő elképzelésük szerint itt annak kellene lennie, hogy mindenki rájön, hogy a tudatszint váltást csak az energiarendszerük fejlesztésével tudják megvalósítani, ezért mindenki elvonul meditálni. Arra nem is gondoltak, hogy itt az energiarendszer létezésésre sincs tudományos bizonyíték, ezért az emberek nem is hisznek benne. Arra sem gondoltak, ha mindenki elvonul meditálni, mindenki éhen is hal, mert senki sem fog dolgozni és így nem is lesz a boltokban semmi. Annyi mindenre nem gondoltak, hogy felmerült bennem a gyanú, hogy ez nem véletlen és a mögöttes szándék az emberiség elpuszítása lehet úgy, hogy ők nem felelősek semmiért. A társadalmaikban amúgy sincs felelősségvállalás, mert meglehetősen hierarchikus, ahol mindig a főnöknek van igaza. Senki semmiért nem von felelősségre senkit, mert ha valami így történik és nem úgy, az az égiek akarata. Nehéz lenne objektív képet adni erről, ugyanis náluk ilyesmi sincs, még az ítélkezés is szubjektív és átláthatatlan. Lényegében a főnök mindenkori kénye-kedvén múlik. Komolyabb tanulmányozásuk után arra jutottam, hogy nem biztos, hogy a mögöttes szándék ellenséges, inkább tök hülye az egész társaság úgy, ahogy vannak. Legalábbis a mi szemünkben mindenképp. Amikor engem mindenfélével vádolnak fönn, meg itt lenn az embereik és nem csak az embereik, fogalmuk sincs arról, hogy mi a tét. Ha meg igen, vannak olyan korlátolt majmok, hogy az irigységük itt, a hatalomféltésük ott, az érdekeik meg emitt tegyenek nekem keresztbe, míg van olyan csoport, akik arra játszanak, hogy az eredményeimet egyszerűen kisajátítják maguknak. Ezért olyan megoldással álltam elő, amit hidegen hagy az irigység, szarik a hatalmukra és azonnal kivégzik őket, ha ezt elszedik tőlem. Szimulációban megnéztem, mi történne ez esetben és kivétel nélkül minden ilyen világ összeomlott. Mivel a sok vád jelentősen fékezett egy olyan környezetben, ahol nincs védelem és a vádirat egyben az ítélet is, lemondtam az ÉlményParkról. Most könyörögnek, hogy vegyem vissza, mert senki nem érti, de rábasztak, mert eleve úgy készült, hogy utána automatán fut. Sajnálom, hogy ilyen hosszú lett, meg semmi köze az asztrológiához, de lényeg az, hogy sikerült megoldást találnom erre a problémára és élhetitek nyugodtan az életeteket és most visszkanyarodnék a témához.

A tízéves időléptékben az emberrel annyira, de annyira nem történik semmi, hogy elkezdi az olyan apró részleteket is észrevenni, amik gyorsabb tempóban elsuhannak az ember mellett. Képzeljétek, nekem 3 évembe telt, mire rájöttem, hogy tudati utazásokat hajtok végre, mert a külvilág mellette állandó. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy logikai összefüggésbe álljanak össze az olyan apró részletek, amikről ha bárki komoly, nagynevű mesternek beszélnék, azonnal lehülyézne és itt nem biztos, hogy csak a sárga irigység miatt. Ha 20 évig ülsz egyhelyben, a következő megfigyelést teheted. Mintha a fejed fölötti meditációs környezet olyan állandóan forgó tárcsákból állna, amin apró lyukak vannak és időnként amikor ezek a lyukak egymás fölé kerülnek, te magasabb létsíkokra látsz. Meg ők is terád. Van, hogy egy-egy ilyen magasság legközelebb 14 év múlva lesz ismét látható, azaz ezeknek a tárcsákon lévő lyukaknak az együttállása ekkor következik be újra.

Amikor ezen filozofáltam, eszembe jutott, hogy az együttállás kifejezés a csillagászatban megszokott. A csillagászat pedig kapcsolatban áll az asztrológiával.

Amúgy amiről beszéltem, azzal találkoztam külső forrás képében is, mégpedig a youtube-on egy Kígyótartó csillagképpel kapcsolatos beszélgetésben. Ezeket az embereket amúgy nem ismerem, erről a Paksi Zoltánról sem hallottam soha ezelőtt, ám most idézek tőle, mert nem szoktam meglepődni, de nagyon pontosan adta vissza szavakban azt, amire én talán nem lettem volna így képes. A kérdés az volt, mitől beavató egy csillagkép.

"Attól beavató egy csillagkép, mert az ember minősége az emberi minőségek fölötti szintek kapuit nyitja meg az ember, az arra méltóvá vált ember számára. Hadd mondjam el rögtön gyorsan a kedves nézőknek azt, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak kevés kivétel, kevés kiválasztottnak adatik meg ez a lehetőség. Talán emlékeznek a kedves nézők arra, hogy az első adásban említettük azt, hogy mindegyik csillag, mindegyik csillagkép ott van bennünk is*. Tehát mindenkinek az életében ez a beavatás, ez a lehetőség eljön és hát ugye mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezeket az égi titkokat, ezeket a varázslatos összefüggéseket elmondhatjuk a kedves nézőknek. Tehát mitől beavató egy csillagkép? Attól, hogy ezeket a magasabb minőségeket megmutatja, megtapasztaltatja az arra nyitott szívű, lelkű emberrel."

Az asztrológia magasabb szintje tehát nem arról szól, hogy te odamész és az asztrológus ad neked egy jóslatot. Mint ahogy az én hatalmam sem arról szól, hogy idejössz és varázsolok neked valamit.


* Ez passzol a holografikus világképhez


Kérdések

Az Élményparknak nem az a lényege, hogy önállóan fut és így nem is omolhat össze?

De, ám rendelkezik egy önmegsemmisítő funkcióval, ha azt érzékeli, hogy a céljával ellentétes irányba halad. Ezek még olyan idők, amik az én nézőpontomból még mindig a frontharcos időket idézik, olyan állandó megszállási kísérletekkel és számomra még ismeretlen technikákkal, amikre reagálok és amikből mind a mai napig tanulok. Ezek hátráltatják a rendezést és arról se felejtkezzünk el, hogy a pénzhiányom komoly fegyver a kezükben, amire válaszként történt az ÉlményPark gyorsindítása, amire szintén nem volt még eddig példa. Ilyenkor az amúgy sem kis feladataim nagyságrendekkel megnőnek, mintha túlterheléses támadással próbálkoznának. Valószínűleg az lehet a háttérben, hogy azt akarják elérni, hogy bosszúszomjas idiótává változzak, mert az utolsó esélyét is elvették annak, hogy még időben visszatérjek, úgy értem nem öregemberként. Ez egy fura harc rendkívül gátlástalan lényekkel, akiken amúgy segíteni jöttem, csak ők meglátták bennem az aranytojást tojó tyúkot és azt hitték, a ranszolgájukká tettek. Ez a tapasztalat döntően megváltoztatta az angyalokkal és idegennekel kapcsolatos eddigi kapcsolatfelvételi- és kapcsolatttartási protokolljaimat. Nem tudom még, mikor és hogyan következik be a változás, mert amikor már ezt érzem, mindig beüt valami, ami visszazökkent engem a harci üzemmódba.

Te végeztél magadon asztrológiai jóslatot?

Igen, ám később visszaemlékezve arra jutottam, hogy az ember valójában ilyenkor kerül látókörbe. Mert eddig nem tudta senki, de ahogy elmentem  egy ilyen emberhez (bár ebbe belegondolva ő jött énhozzám), ők úgy viselkedhettek fölfelé, mint a jelzőállomások. Hogy ki vagyok és érdemes-e ellopni az életemet. Amiket megtudtam, abból az következik, hogy érdemes. Én pedig megkaptam másokét, amikből lett is gond, hisz ha itt ülök 20 éve és passzívak a szexuális funkcióim a meditációim miatt (amikre amúgy nincsenek ráhatással), akkor nem is követhettem el azokat, amik terhei rám érkeztek.

Valójában mennyit tudsz az asztrológiáról?

Lexikális és tárgyi tudás szintjén semennyit. Olyan meglátásaim vannak vele kapcsolatban, amiről lehet, hogy az asztrológusok sem tudnak.

Aki hozzád fordulna, hogy ilyesmit szeretne tanulni, mit mondanál neki?

Hogy nem vagyok mester. Az az álláspontom, hogy mindenki önmaga mestere legyen és ha valamit itt megtanulhat az, ezt hogyan csinálja. Ám csak az az övé, amit megért belőle.