Az ÉlményPark bemutatása


Aki nem tudja egy mondatban elmondani, nem is tudja igazán:

Az Úr helyett az ÉlményPark veszi át az események fősugarát.


Aki nem tudja elmondani két oldalban, nem is tudja igazán:

Most röviden elmondom a törénetét. Az elején egy védelmi rendszer volt, amit azért kellett kidolgoznom, mert a mesterek által tanított védelmi rendszereket nem tekintettem meggyőzőnek a mesterek ellen. Így magam kezdtem saját kísérletezésbe. Rájöttem, hogy a logikával szemben nem olyan hatásosak, így alapvetően logikai mágiát kezdtem alkalmazni. Ahogy lenni szokott ilyenkor, ezt a filozófiát más dolgaimra is elkezdtem használni és elérkezett az ideje annak, hogy egyesítsem őket. Ekkor már egy problémamegoldó alkalmazás lett belőle, amiben ezt a védelmi rendszert másokra is ki tudtam terjeszteni. Közben sokat tanultam és fejlődtem. Újabb generációs védelmi rendszerek és más applikációk épültek bele. Eljutottam oda, hogy a teljes figyelmemet azoknak a szféráknak szentelhetem, akik mindenki feje fölött vannak és így senki sem hitt bennük igazán. De ez már nem volt gond, mert a rendszerem, aminek akkor még nem volt neve, mindent automatikusan lekezelt.

Itt csináltam meg azt, amit Tibetben sem mertek

Egy lakásban ültem közel 20 évig és a tudatom közben eljutott a 42. dimenzióig, pontosabban az egyéni tudatom jutott el oda. Valószínűleg úgy, hogy meg akartak ölni, de csak a súlyos fejsérülésekig jutottak. Amiknek szerencsés kimenetelük volt, mert megfigyeltem, hogy utána sokkal értelmesebb lettem, mint előtte voltam. Azaz hardveres tuning érte az agyamat, amire később szoftveres is került, amikor találkoztam a beavatásokkal azokban az ezoterikus csoportokban, ahova bizonyíték- és adatgyűjtés céljából mentem. Így is kerültem összetűzésbe a mesterekkel, akik többsége meglepetésemre nem osztotta az én "mindenki az egyéni útját járja" álláspontomat, amiket előtte minden ezoterikus könyvben olvastam.

A világ megállítását és a teljes nyugalmat egy nagyvárosban is meg lehet csinálni

Amikor az ember elkezd meditálni és kihagyja azt a 30 évet, amit a nem egyéni úton járók érinteni szoktak mielőtt mesterré válnak, az komoly felelősséget is jelent, amit felelőtlenséggel álcáztam. A testem így biztonságosan végig tudta ülni az időt, miközben a tudatommal az időtlenségben dolgoztam. Kiderült, hogy ez a logikai alapú ráció, amivel a földi ember rendelkezik, egyáltalán nem szokványos ezeken a tudatszinteken és így elkezdtem multiverzum szintű dolgokkal foglalkozni. Ehhez a munkához még egy olyan dolog állt a rendelkezésemre, ami odafönn nagy meglepetést okozott és ez az idő. Az idő segítségével tudtam újrarendezni, kivárni és még sok olyan dolgot, amik említése most nem szükséges. Lényeg az, három dologra lett szükségem ehhez. A 3D folyamatos idővonalára, a teljes nyugalomra és egy normális világra körülöttem.

Megszületik a Megoldás

A folyamatos idővonal rendelkezésemre állt, bár az egyre ellenségesebbé váló köztes térben zajló megszállások igyekezték ezt megzavarni. A teljes nyugalomra kialakítottam egy technikát, ám az igazi teljes nyugalomhoz ebben a világban elegendő pénzre lett volna szükség, de pont ez volt a megszállók egyik zsarolásra használt fegyvere. A normális világ érzete pedig egyre távolodni kezdett, ahogy haladtunk előre az időben. Eljött az a pont, amikor fel kellett függesztenem a munkát, hogy visszatérjek és rendbe tegyem ezeket. A visszatéréshez azonban egy mindenkitől független spirituális platformra volt szükségem, amire ez az automata rendszer csak korlátozottan volt alkalmas, így csak akkor derült ki, hogy valójában mire képes, amikor befejeztem. Multiverzum szintű világvezérlő istenprogramnak lehetne ma már nevezni. Amikor ellenfeleim azt látták, hogy a magam érdekében semmilyen tevékenységet nem fejtek ki, a reakcióikból levágtam, hogy ebből ők egy szót sem értenek, vagy ha igen, a hitük kevés hozzá. Pedig nem nehéz megérteni, csak elhinni. Ha a világunk eltérő holografikus frekvenciák interferenciájából jött létre, csak nézőpont kérdése, hogy megszüntetendő anomáliának látjuk vagy egyedülálló lehetőségként tekintünk rá. Én ez utóbbit választottam. De magamra nem rövid távon gondoltam és így tesztelni is tudom, amikor működésbe lép.


- Azt ígérted, hogy utólag bepótolod azokat a tanulmányokat.
- Nem irónikus, hogy pont te kéred számon az ígéreteket?
- Mikor kezded el?
- Majd ha rátalálok azokra, akiktől szívesen tanulok. Valamikor később, mert érzésre nekem olyan ez, mintha a PC-k korában meg kellene tanulnom a lyukkártyás programozást.