Halálkutatás

Közép-késői korszak (1/122)




A Szerző előszava

Nehéz erről beszélni olyan embereknek, akik csak egy valóságot hisznek. Ha nem hinnétek csak ezt a valóságot, már rég felszabadult volna az elmétek. Ám így lehetőségem lett arra, hogy kutassam a halált, ti pedig érdeklődőek legyetek arra, amit eddig találtam.

Azért eddig, mert ez a kutatás jelenleg is zajlik és amit itt olvastok, azok még csak az alapok lerakásának előkészületei. Ennél persze sokkal nagyobb tudásanyaggal rendelkezem, ám idő kell ahhoz, hogy ezek a meditációban – mondjuk úgy tömörített formátumban – letöltött adatok átforduljanak és rendszerbe álljanak. Csak ez után tudom elkészíteni a következő réteg anyagait.

Nem úgy kezdtem, hogy halálkutató akarok lenni, ebbe menet közben csöppentem. Valójában a spirituális világ határait járom és itt egy hármas határ van, ami elválasztja a spirituális világot, a vallást és a tudományt. Ezért nem is izgat annyira, hogy most elismer-e a szakma vagy sem, mert a határ túloldalán vagyok. Az anyagaim arra jók egy tudományos ember számára, hogy a saját kutatásaihoz kaphat innen szikrát. A vallásban jártas emberek sem tudnak attól elvonatkoztatni, hogy ami történik, a pontosan szerepel is a próféciáikban, csak ugye fura ezt így látni és elhinni. A spirituális világban pedig elszigeteltem magam a szakmától, mivel ha az ember egy saját kung-fu iskolát alapít, nincs szüksége a többi irányzat megjegyzéseire.

Amikor ebbe az egészbe belekerültem, azon az állásponton voltam (és vagyok ma is), nincs arra bizonyíték, hogy isten létezik, ám arra sincs hogy nem.
Ez valójában egy tudományos gondolkodású ember véleménye a kérdésről. Sokat kalandoztunk egykori barátaimmal fiatalabb koromban és talán erre a pályára egy esemény vitt, amikor beleszaladtunk egy modern istentiszteletet hirdető társaság rendezvényéről távozó tömegbe. Láttam azt a sok értelmes, jól öltözött embert és elképzelni nem tudtam, hogy képesek ezt a sok baromságot elhinni. Ha ezek az emberek ennyi időt szánnak erre és ilyen komolyan veszik, csak kell lennie valaminek a dolog mögött. Na ez a gondolat lehetett ennek az anyagnak a gyökere.

Azt a tényt, hogy halálkutató vagyok akkor fedeztem fel magamban, amikor túléltem egy frontális autóbalesetet, majd egy idő után felébredt bennem a gyanú, hogy mégsem.

Ha istenkutató lennék, biztosan senki sem venne komolyan. Az is lehetnék, ám minden bizonnyal nagyon sok embernek adhat lelki megnyugvást egy csomó információ, amivel már rendelkezem és biztosan eljön az idő, amikor ezeket rendszerben is képes leszek megfelelően tálalni.

Erről szól ez az anyag, ami tulajdonképp nem más, mint egy spirituális tudományos kísérlet isten létezésének bizonyítására. Nem célom, hogy isten eltűnjön egy logikai buborékban, mint inkább a halál megértése, ami véleményem szerint minden emberi félelem gyökéroka.

Ám isten kutatása egyben a halál kutatása is, hisz egy átlagember hite szerint a halál után vagy nincs semmi, vagy angyalok várnak odaát. Nos én ebbe belevenném a párhuzamos valóságokat is, meg egy rakás más lehetőséget, amikre bizonyíték az álmaid. Hisz ha alszol, lényegében félig halott vagy és nem hogy nincs ott semmi, inkább nagyon is van ott valami, ami más minőséget kap, ha tudatodat elszakítod a mindennapi ügyeid fontosságától.

Óbuda, Budapest, 2017 október 10.





"Aki istent tudományos szemmel kutatja, az nem áll meg az első piros lámpánál"




Első mélytransz meditációban írt anyagok


I/1. A tudomány
I/2. A vallás
I/3. Az ezotéria

II/1. Tudati utazás: a halál
II/2. Tudati utazás: az álom
II/3. Tudati utazás: a betépés
II/4. Tudati utazás: a meditáció

III/1. Értelmezési keretek: igazság
III/2. Értelmezési keretek: mérés
III/3. Értelmezési keretek: útvesztők
III/4. Értelmezési keretek: világértelmezés
III/5. Értelmezési keretek: tér és idő
III/6. Értelmezési keretek: felkészülés

IV/1. A Psziché: az elme felkészítése
IV/2. A Psziché: tudatformák
IV/3. A Psziché: az üresség
IV/4. A Psziché: az Emberi Agy Hypertér

V/1. Vetítés: A harmadik szem
V/2. Vetítés: Valóságvetítés
V/3. Vetítés: Angyal és Ember
V/4. Vetítés: Emberi fejlettség
V/5. Vetítés: Létezés
V/6. Vetítés: A tizenkettő
VI/1. Átlépés: megtapasztalás
VI/2. Átlépés: életed filmje
VI/3. Átlépés: Delfin Agyminta

VII/1. Teremtés: Az Idő
VII/2. Teremtés: Dimenziók
VII/3. Teremtés: Tudatrendezés
VII/4. Teremtés: Fejlődés
VII/5. Teremtés: A Szív



Előszó

Hosszú évek kutatómunkája eredményének összegzésére, rendszerezésére teszek itt kísérletet. A Feladat hihetetlenül nagy, ugyanis bármilyen kérdés felmerül a témában, annak lesz mindenféle értelmezése és megközelítése. A fogalmak sem jelentik mindenhol ugyanazt, hiába használják rá ugyanazokat a szavakat. Ezért – hogy közös nevezőre hozzam ezeket – megalapítottam a Racionális Ezotériát, ahol könnyen elképzelhető hogy azonos értelmezési platformon találunk teljesen eltérő lényeket, akik így tudnak egymással kommunikálni.

A realitásban úgy lesz valakiből halálkutató, hogy elvégzi a megfelelő oktatási szakintézményeket és egy egyetemi diplomával a kezében kezd neki. Hátránya az, hogy előre megmondják neki azt, miről hogyan vélekedjen és meghatározzák a gondolkodása kereteit. Előnye, hogy mindent legálisan csinál. Ugyanis ha az ember halálkutatásba kezd, ahhoz minden bizonnyal szüksége lesz mindenféle segédanyagokra, amik módosult tudatállapotba hozzák az agyat. Hisz az agy a kutatásunk eszköze és egyben tárgya is. Később kiderül, hogy ide a Szívet is bele kell vennünk, amikor eljutunk az aura és az energiarendszerek kérdéséhez.

Az álomban pedig úgy válhatunk azzá, ha rákattanunk a témára és meglátjuk benne a Feladatot. Akiben nincs meg ez a rákattanás, abból sosem lesz az, aminek nevezi magát. Aki elkezd ezzel foglalkozni, óhatatlan, hogy rálép a vallás, a tudomány, az ezotéria és pár magánérdek lábára. Tényleg a legjobb dolog ilyenkor a halálkutatás, mert az ember sűrűn találkozik vele. Itt a közös nyelv a Mágia. Ami nem más, mint tudati-, szándék- és vágyenergiák bejuttatása a hologramba. Hogy annak fizikai tartományában lássuk megvalósulni.

Sajnos a halálkutatás már nem alkalmazkodik a vizsgaidőszakokhoz, így le kellett arról mondanom, hogy csak a papírért belehasítsak a harmadik dimenzióba. A probléma áthidalására készítettem magamnak egy diplomát és krumpliból kifaragtam hozzá egy Pecsétet is.


A Tudomány

A tudomány önmagát zárja (amúgy érthető) keretek közé azzal, hogy nem hajlandó semmit elfogadni, ha az nincs bizonyítva. A szellemi világ lényei (akik ugye így nincsenek) azonban nem hajlandók semmit bizonyítani, mert azon az állásponton vannak, hogy az ilyesmi mindenki magánügye. Ezért is hívják ezotériának azt az irányt, ami ezzel foglalkozik.

Bármelyik tudós, aki templomba jár, szembetalálkozhat azzal a dilemmával, hogy akkor most melyik arca az igazi? Aki hisz, vagy aki csak akkor, ha az bizonyítva van. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért jár templomba, hisz a pap se bizonyított semmit azzal kapcsolatban, amiről beszél. A világ úgy működik, hogy ‘amit hiszel, Neked az van’. Tehát csecsemőkorodban kaptál egy spirituális beavatást, ahol nem állt módodban kifejezni erről a személyes véleményedet és azóta keresztény embernek vagy nevezhető. Ez egy zárt tudatzóna, ahol van egy hivatalos vélemény, ami az uralkodó, olyan, mint egy belső spirituális hálózat (intranet). A határvonalán vannak azok, akiket bár megkereszteltek, nem járnak templomba és nem is élnek vallásos életet, meg azok, akik nincsenek megkeresztelve, ám ezen a területen élnek. Ilyen vagyok Én is.

Tehát a tudós csak akkor fogad el bármit, ha az bizonyítást nyer. Nehéz úgy kitágítani a tudomány határait, hogy az számára érthető és komplex módon, összefüggéseiben legyen tálalva úgy, hogy az ember a semmiből jön vele elő. Ha nem így tenné, menet közben szétszednék, amikor még nem álltak össze a dolgok egy érthető egésszé. Azaz a tudomány világában jobb addig kussolni, amíg ki nem jössz a letesztelt, dobozos verzióval.

A tudománynak vannak szakterületei, ilyenek foglalkoznak az álmokkal is. Az álmok már az a zóna, ahol mindjárt az első dolgot bizonyíthatjuk: létezik olyan, hogy harmadik szem! Bizonyítást is nyert, hisz ha alszol, akkor sincsenek nyitva a szemeid, mégis látsz. Ahhoz, hogy ebben továbblépjünk, kölcsönös tolerancia és rugalmasság kell minden érintett fél részéről, hisz kész tények vannak a szemünk előtt, mégis tagadunk olyan dolgokat, amikről amúgy tudomásunk van.

A belső spirituális hálózatra a bizonyíték az UFO-észlelések, amikről mindenki tudja, hogy valós dolgokon alapszanak, mégis tök nyugodtan mennek haza az emberek és egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel. Vajon miért? Elgondolkozott ezen valaki? Vajon miért ülnek az emberek nyugodtan és nézik végig, ahogy tönkremegy a világuk? Mert létezik egy hatalom, mely meghatározott érdekek szerint mozgatja ezt a hálózatot és azon belül is a közvéleményt, meg a közhangulatot. Addig ugye, amíg nincs bizonyítva ennek a tudathálózatnak a létezése, addig erről csak a meghibbant ezósok beszélnek. A tudomány pedig hallgat, csak magánszemélyek érnek el kimagasló eredményeket, amik nem jutnak el az emberekhez.

A tudományos megközelítés azért jó dolog, mert igyekszik objektív lencsén át értelmezni a valóságot. Ám hiányzik egy láncszem, ami talán ez a téma, amire ez a kutatómunka épül ahhoz, hogy magasabb szinten tudja betölteni hivatását. Ehhez el kellene rugaszkodni a tudományos élet meghatározó embereinek a hatalomjátékaitól és közelíteni a figyelemfókuszt a Lényegre. Ami az, hogy megtudjuk olyan dolgokat a világról, amiknek nem ismerete erősen beszűkíti az életlehetőségeinket egy olyan zárt világba, amit realitásnak nevezünk.

Megjegyzem a tudomány problémái közül az egyik az, hogy csak akkor volt hajlandó elfogadni azt a tényt, hogy a denevérek látnak a sötétben, amikor feltalálták az ultrahangot. Ez a denevéreket azonban addig sem zavarta.

A Vallás

Míg a tudomány prominens képviselői minden újra érdek- és irigységalapú szkepticizmust tanusítanak, ami nem az érdekeiket szolgálja, most evezzünk szintén kevésbé nyugodt vizekre.

Kezdjük ott, mi jelen ideális istendefiníciója:

Olyan személytelen intelligencia, mely irányítja cselekedeteidet és engedelmeskedik akaratodnak.

Innentől kezdve Én itt bármit mondhatok, el vagyok könyvelve egy ……………. (ezt nem tudom, csak Te), mert a véleményem nem hogy nem egyezik az övékkel, rendkívül veszélyes filozófiát sejttet, a Szabadságét. Tehát el leszek könyvelve valaminek, aminek ereje a Bibliáéval vetekszik és Ti csak a paplan alól adtok Nekem igazat.

Szóval Ti, Isten bárányai hogy jöttök Ti ahhoz, hogy el merjetek gondolkozni mindenféle dolgokon, amik közül csak az egyik az, hogy mi a francot keresel Te abban a templomban?! Amikor világosan benne van a ‘2000 éve íródott és azóta csak tartalmában jelentősen változó, stílusában és nyelvezetében nem annyira’ Szentírásban, hogy mit csinált egy halász egy fuvarozóval és miket mondtak egymásnak. Ami annyira érdekes, hogy ezért képesek vagytok vasárnap reggel felkelni.

Képzeljétek, Én e nélkül is jól tudom, hogyan él egy fejlett lény!

– Nem haragszol ránk?
– Nem.
– Miért?
– Ti isten bárányai vagytok, nem? Egy bárányra meg ki haragszik?

A vallásban a vallásrendőrség a legjobb, amit elég nehéz lenne anélkül megmagyarázni egy idegen lénynek, hogy a barbarizmus legkisebb jelét is elkerüljük. Amikor egy külföldi munkám során egy muszlim kollégám megkérdezte, hogy milyen vallásom van, nem értette meg a választ. Amikor rájött, hogy Nekem tényleg nincs semmilyen vallásom, csak úgy vagyok a Semmiben (láthatóan elég jól), elgondolkodott, majd közölte, hogy ezért náluk azonnali kivégzés jár, ha ez valakiről ott kiderül.

De fő a Szeretet, melyről minden monoteista vallás beszél és sehol nem vívtak ekkora háborúkat, mint itt. A legtöbbet persze isten nevében. Szóval a megtérítésem erősen necces esélyeiről a következő sorok szóljanak.

– A Te nézőpontodból olyan, mintha megáldanám ezeket.
– Miért? A Tiédből mi?
– Holografikus programokat telepítek rájuk.

A hittérítőkkel történő találkozásaimból. A lerázhatatlan nénit úgy kell lerázni, hogy azt kell neki mondani: ‘Végighallgattam és azon az állásponton vagyok, hogy nem szólnék bele az Ön véleményébe. Ezért Ön se tegye ezt az Enyémmel. Kézcsókom!’. A kezdeti értelmes párbeszéd két sráccal (az egyikbe e beszélgetés után kétségek ébredtek, ez jól látszott) ott szakadt meg, amikor a másik azt válaszolta, hogy ‘Benne van a Bibliában’. Amikor megkérdeztem, hogy ez akkor ettől fogva tény, azt felelte, ha benne van a Bibliában, akkor az számára az. A tiszteletem azok iránt volt meg, akik (valamilyen amerikai egyháztól) láthatóan és jól hallhatóan amerikaiként születtek és tökéletesen beszéltek magyarul. A missziót komolyan kell venni és bennük megvolt a fanatizmus.

A véleményem a Lényegről az, tök mindegy, mekkora a vagyonod, mert nem az számít, szegény vagy-e vagy gazdag. Az számít, hogyan élsz. Amikor legutóbb Ott jártam a tudatommal, módosítottam a Tízparancsolatból a paráznaságról szóló részt (paráználkodhatsz, ha önmagadhoz méred a minőséget). Úgyis felesleges és csak terhelte a Teret, így meg hasznos is a kellemes mellett.

– Tudja pap, mi köztünk a különbség?
– Mi?
– Maga hisz istenben, Én meg tudom, hogy van.

Egy ateistának is hinnie kell valamiben, így Én is hiszek valamit. Egy ateista elsősorban Önmagában hisz és nem ettől válik sötét lénnyé, hanem attól, hogy itt is vannak eltérő fejlettségi szinten lévő emberek. Akik itt alacsonyan vannak, azoknak nyújt a vallás helyes irányt. A többiek (az egyházközösségben) csak akkor tudnak ebből kilépni, amint rájönnek, ők nem bárányok, hanem emberek. Humán értelemben.

A Kiút felé vezető táblára az van ráírva: BEÚT. Azt pedig legjobban egyedül lehet kipróbálni. Sem a bandázás, sem a csordaszellem nem alkalmas a meditációhoz, amitől a Szentek ma ekkora menők. Nem utasítom el a vallásos emberekkel történő eszmecserét, ha értelmesek és van humorérzékük!

Az Ezotéria

Akik valóban komolyan veszik az ezotériát, nem hívatják mesternek magukat és nem balettoznak kinn a Színpadon. Csak akkor, ha elvégezték a dolgukat és mennek lazítani.

Mindenki más ezo-bulvárt nyomat, csak ciki lenne ezt kiírni. Így helyette inkább nagyon fontos emberek. Aminek helyes megélése nagyon fontos a világ titkainak felderítésében, kérdés, hányan vezettetik magukat ebben a szellemben.

Nem tartom magam mesternek! Ha ez vádként felmerül, akkor Ti tartotok csak Engem annak. Egy mester ugyanis mindent tud. Én nem. Különben is, ha felmerül akár egy darab új információ, amit addig nem tudott, akkor addig hogyan hívhatta magát annak? Emiatt gyártották 40 évig  a Trabantot és a Wartburgot ugyanazzal a kasznival. Ha azt mondják, ez a két autó minden igényt kielégít, akkor ha elkezdenek fejleszteni, kiderül, hogy addig hazudtak, nem?

Nos aki tanulni akar, megteheti úgy is, hogy nem kell mennie sehova. Csak komolyan kell vennie a dolgot és mindenre ott az internet! Saját időben, nem stresszelve akkor, amikor csak akarod.

Ha nem érdekelnek az ezoterikus társadalomban a pozíciók és ettől ők megharagszanak, azzal bizonyítják, hogy semmit sem értenek az egészből. Akkor meg Nekem nem közöttük a helyem. Hogy hol? Ki tudja? Ha tudnám előre, nagyon unalmas lenne itt az élet.

A Halál, mint tudati utazás

Az ember megszületik egy látszólag 3 dimenziós valóságban, fizikai testben és az Anyagban él. Eszébe nem jutna hosszú életű lényeknek olyasmi, hogy a halált kutassák. Az ember azonban nem hosszú életű lény. Vagyis ezen a bolygón sokkal sűrűbb esemény a halál, mint máshol. Úgy is lehetne mondani, mindennapos dolog. Azért háborúzik az ember olyan sokat, mert az élet olyan rövid, hogy annak kiélése fontosabb egyeseknek, mint mások élete.
Ha Te egy darab 3 dimenziós valóságban élsz, az azért van, mert a tudatod mindig csak egy valóságot tud kezelni. Közben lehet, hogy számos párhuzamos valóság létezik és Te azokban is ott vagy. Ám a hétköznapi tudattal ez nehezen érthető, ezért inkább nem kockáztatsz és maradsz a saját világodban. A gond az, eddigi meglátásaim szerint nem veszed észre a tudati utazást, mert:

– az agyad továbbra is vetíti neked a Külvilágot
– ami mindig egy darab adott 3D-s tér környezet
– a tudatod mindig csak egy valóságot kezel, ezért csak a jelen életed emlékei állnak rendelkezésre
– az előző életekkel nem tudsz mit kezdeni csak akkor, ha a rációval megértetted az értelmezési környezetet
– így a halál (Neked) egy észrevehetetlen folyamattá válik, mert nem veszed észre a tudatugrást

A felemelkedés során egyre inkább olyan lényekkel találkozol, akik egyre közelebb állnak az Egységhez. Ők nagyon nem fogják érteni az elkülönülős attitűdöt, meg azt, hogy ha valami a Tiéd, azt miért nem osztod meg a többiekkel? Főleg hogy Neked abból sok van, a többieknek meg kevés. Ugyanis nem ismerik a világodat, sem azok mélyebb összefüggéseit. Mindenki a saját világából, a saját nézőpontjából indul ki és csak kevesen képesek a másik iránti empátiára. Ahogy haladsz felfelé, úgy válik a magántulajdon egyre érthetetlenebbé.

A magántulajdon szóban benne van az, hogy ‘magán’. Ez az egyes embert jelenti. Vagyis ha Te egyes emberben gondolkodsz és mész egyre följebb az Egység felé, a fönti világ szemszögéből Magad vagy a Gonosz! Ezért inkább javasolt a felfelé haladás helyett inkább a párhuzamos világok felé koncentrálni, mert úgy mindenki sokkal jobban jár. A fehér ember világát más felfogásban lehet isteni szintű valóságként értelmezni, ugyanis ahol minden ember egy külön világ (másiktól független autonóm lény), ott minden ember istennek tekinthető. Hogy milyen világban, azt mindenki döntse el maga, ha körbenéz.

Az Álom, mint tudati utazás

A realitásban élő emberek az álmot nem tartják (!) átélt eseménynek. Az álom megmarad a gondolati kalandozás szintjén, aminek nincs is semmilyen következménye. És kontroll nélkül ereszti el a gondolatait, a képzeletét és a vágyait. Egy szóval az álmait. Ez az egyik típusú álmodás.

Vannak a tudatos álmodók. Ők tisztában vannak az álmok jelentőségével, bár mindenki máshogy értelmezi őket és ez így van jól. Az Enyém is csak egy álomértelmezés a sok közül, talán a rá fordított erőforrás minősége és mennyisége miatt lehet súlya a többiek között. A tudatos álmodók a mágia birodalmában érzik jól magukat, a mágia pedig a spirituális lények közös nyelve. Van a mágiáknak definíciója is, ami érthetően behelyezi azt a tudományos gondolkodás kereteibe, ha feltételezzük, hogy az egyik szükséges alapállítás igaz, csak még nincs bizonyítva.

Aztán vannak a normál álmok. A normál álmokról lehetne a legtöbbet beszélni, amit később minden bizonnyal meg is teszek. Dióhéjban annyit, az álom magasabb dimenziós kommunikációnak felel meg egy általad teljesen ismeretlen nyelven, amit amúgy még jól is beszélnél, ha tudnád, hogy az egy nyelv. A normál álmokat akkor látod, ha lefekszel és alszol egyet.
A nem szokványos álmok azok, amik olyanok, mint a normál álmok, csak úgy érzed, hogy van benne mozgástered. Nem csak úgy történik Veled a film, hanem tudsz benne gondolkozni is. Ez hasonlít a tudatos álmodáshoz, ám itt mélytranszban vagy.

A dimenzióutazás az álmok egy újabb csoportja. Ebben már összekeveredik az álom a valósággal, így Te ezeket a dolgokat természetesnek és a mindennapi életednek látod. A dimenzióutazásnál a kulcs, hogy a tudatpozíciód tartsd mindig az IDEÁLIS JELENPOZÍCIÓDBAN, ami az IDEÁLIS JÖVŐDBE vezet és csak onnan fogadsz el Jeleket. Célszerű az Ideális Múltvonalat is meghatározni, hogy a személyiségünket ne mérgezzék meg a nem kívánt valóságok emlékei. Találkozni meg újra is lehet.

Az álomvilágokat szerintem Ti magasabb dimenziós valóságoknak nevezitek, ahol már nincs anyag és a gondolat a teremtő erő. Én a helyzetet árnyaltabbnak látom, de ezt Ti is megtekinthetitek, ha olvassátok a Racionális Ezotéria különböző verzióit.. Létezik egy határzóna, ahol az álmok összekeveredhetnek a valósággal és ez eddig káoszban volt, nem volt rendezve. Eddig! Mert a realitás matrixszerű világai és az álmok meseszerű valóságai egyszer találkoznak. Talán itt kötnek ki az élet- és halál közé rekedtek, a kómás betegek, egy csomó autista, mágusok, boszik és egy csomó hasonló alak.

Ha álomban élsz, Te akkor is a fizikai világnak fogod érzékelni az emberi agyad miatt!

A Betépés, mint tudati utazás

Elérkeztünk a harmadik leggyakoribb utazási formához, melynek során módosult tudatállapotba kerül az agy. Mint említettem volt, a halált nem veszed észre így azt sem, ha tudatpozíciót váltasz, mi történik azokban a valóságokban, ahonnan eljössz. Ha betépsz, akkor általában onnan eljössz. Kivéve, ha nem találod ki, hogyan rögzítsd Magad olyan valósághoz (vagy valóságokhoz), ahol jól érezted Magad.

Amikor tanulmányoztam a magasabb idődimenziókat a gyakorlatban, azt vettem észre, sokszor évek telnek el két olyan időrés közt, ahol egy adott folyamat zajlik. Vagyis a mi nézőpontunkból állandóan forog valami, aminek rései vannak és ezeken a réseken át érkeznek a különféle energiák és történések. Vagyis nem tekinthetők a 3D időrelációból folyamatos idővonalnak a magasabb dimenziós időhatások. Azonban ez fordítva is így van. Csak a MI (!) látószögünkön látunk mindent folyamatos idősíknak, melyeket meghatározott ok-okozati összefüggések alakítanak. Magasabb dimenzióból nézve ugyanúgy ugrál a tudatunk összevissza, mint a nikkelbolha. Vagy mint egy mai HDD olvasófeje. Ez amúgy duplán jó példa, mert amit a HDD-fej össze-vissza ugrálva leolvas, azt Te egyenes folyamatnak látod a képernyőn.

A drogokat régen, amikor még olyan emberek éltek itt, akik erről jóval többet tudtak, csak olyan emberek használták, akik erre külön személyiségfelkészítést kaptak. Ma akárki feljuthat érzéshatár fölé. Persze mindennek meg van a maga oka, amik állandóan váltakozó információk, ahogy a látószöged változik. Ha meg lehetne húzni egy objektívnek érzett bázisvonalat a témában, azt így lehetne. A drogoktól amúgy nem kell félni, mert veszélyesek! A konyhakés is lehet veszélyes, mégse fél tőle senki.

Aki tudatmódosító anyagot használ, megnövelheti vele a gondolatai erejét. Mivel érdemes minden ilyenhez felelősséggel nyúlni, már csak a törlesztés módját kell korrekt módon kitalálni, ha az ember egy ilyen bolygóra talál, mint ez. Akár úgy is, hogy eleve ide születünk. Mert nem csak a halállal lehet utazni!

A Meditáció, mint tudati utazás

A meditáció kulcsa a légzés. Minden ettől függ. Ám itt most nem meditáció oktatás jön, hanem valami más. Aki megtanul meditálni, az még nem mondhat el mindent magáról. Csak annyit, hogy sikerült valahogy bejutnia a Kapun. Azon túl még számtalan felfedeznivaló van.

A kötött meditációk nagy hátránya, hogy utána a sorsod is kötötté válik addig, amíg el nem végzed azt (vagy ki nem adod lúzereknek). Sokáig voltam Én is ilyen lúzer, ám addig megtanultam csomó mindent és fejlesztettem Magam, amíg ez az időszak tartott. Tehát jól használtam ki, amit a lehetőségeim nyújtottak. Ilyet (kötött meditációkat/irányított meditációkat/vezetett meditációkat) csak akkor csináljunk, ha a bizalmunk az illetőben, aki mondja a szöveget töretlen. Előnye az, ha bízol az illetőben, akkor stabil kivezető utat nyújt.

Valójában az is meditáció, ha elbambulsz valahol. Mosogatás közben is érezhetsz ilyet. Általában akkor alakul ki, ha a végzett dolgaidat átveszi a másodlagos figyelem. Vannak azonban olyan emberek, akik magas szinten kiismerték magukat abban a spirituális térben (no és időben), ahova ilyenkor a tudat lép. A meditálók célja minél ideálisabb kapcsolatot kialakítani az Univerzális Energiával, így minél ideálisabb állapotot létrehozni a Külvilágban.

Ha egy hologram lapból levágsz egy pici darabot és azt lézerfénnyel világítod meg, akkor nem a pici darabot fogod ott látni, hanem az egészet piciben. Ha megvilágosodott fénnyel világítod meg Önmagad egy pici szeletét, akkor megtalálod az egész Univerzumot Magadban. Az ezotéria célja amúgy az, hogy ezt az utat megtaláld. Sokan a Csillagok Felé Visszavezető Útnak hívják, talán nem minden alap nélkül.

Ha már erről elmélkedünk és a gondolataink zöme is itt szárnyal, nézzünk egy gyakorlati példát, melyben egy irányított meditációt fogunk elvégezni. Úgy van megírva, hogy mindenki kényelmesen megcsinálhassa, mert nem bonyolult. Ez amúgy egy rendkívül komoly meditáció és elég csak egyszer elvégezni.

Rendkívül komoly meditáció

1 Csússzunk le oda, ahova szoktunk.
2 Védjük le a helyet az avatatlan szemlélődők elől egy energiagömbbel, amit vizualizálunk hozzá.
3 Képzeljük el magunkat egészségesen, boldogan, örömmel teli életben és kérjük meg a Felettes Énünk, hogy a lehetőségeink, a szándékaink és a bevállalásaink ismeretében ehhez az elképzeléshez hozzon minket minél közelebb.
4 Szüntessük meg a védelmet.
5 Köszönjük meg ha akarjuk. Köszönjünk el, ha akarunk.
6 Csússzunk vissza.

A legjobb meditációk azok, amiket Te találsz ki. A legjobb meditációs technikák azok, amiket Te úgy látsz. Csak legyen meg benned a készség arra, hogy mindig a jobbat keresd és ne elégedj meg azzal, ami nem az igazi. Meditációban a tudatod képes lehet arra, hogy olyan pozíciókat váltson, ami alapvetően határozza meg az az utáni életed.

A Feltételes Igazság

A Feltételes Igazsághoz két dolog kell.

1. Van egy olyan világképed/világértelmezésed, melyet Saját Magad alakítottál ki és alig nyugszik mások által tanított vagy úgy mondott alapokon (amiket Te kész tényként építettél be)
2. Mindent elfogadsz igaznak, ami nem ellenkezik a Saját Magad Igazságával azzal a feltétellel, hogy nem vernek át (így amíg a feltétel hatálya tart, semmit sem fogadsz el valójában, annak végével viszont akár mindent is)

A Feltételes Igazság egy nem létező valóságot nyit meg a spirituális térben, aminek szintén van fizikai tartománya. Így egy olyan világban vagy, ami Számodra normális, viszont mások addig láthatnak álomvilágban élő embernek, aki statikus élethelyzetben van. A Feltételes Igazság akkor válik valóssá, ha az igazad kiderül (Számodra elfogadottá válik) és nem vernek át (ami inkompetenssé teszi az objektív mérési eredményeket).

Olyan, hogy igazság azért nem létezik, mert előfordulhat olyan helyzet, amiben minden ellenérdekű félnek a saját nézőpontjából igaza van. Főleg úgy, hogy az általad igazságnak nevezett állapot folyamatosan változik, ahogy a látószöged emeled egy adott témában. Így érdemesebb az igazságot inkább a jelen igazságának értelmezni. Az objektív igazság sem vonatkozik mindenre, csak a mérhető dolgokra. A legjobb igazságértelmezést eddig Oshotól láttam, aki a következőt mondja.

Olyan, hogy igazság nem létezik, csak hazugság van. Ez a hazugság olyan, mint egy máz a tortán és rétegei vannak. Ahogy a látószöged emelted, felismered a hazugságot. Ahogy ez megtörténik, a hazugság eltűnik onnan és amit alatta találsz, az nevezhető Számodra akkor, abban a pillanatban az igazságnak. Ám az csak egy újabb hazugságréteg és egyszer elérhetsz oda, hogy azt is eltüntetheted.

Azaz ez a kutatómunka is csak egy Hazugság abban az értelemben, hogy fölé lehet fejlődni az Igazság keresésében, ám addig, amíg alatta vagy, olyan, mint a Biblia.

Objektív Mérés

Minden információ annyira objektív, amennyire közel áll a Semlegesség Állapotához. Alaptézisként azt kell elfogadnunk, hogy a tudományos megközelítés lencséjén át tekintünk rá a Spirituális Valóságra. Ami azért nem lehetetlen, mert a Világ Tükör elv alapján ha rápillantunk egy Önálló Világra – az IT-ra, abban is definiálni lehet Mindent. Vagyis ha csak az IT Világ-Tükör értelmezésben maradok (vizsgálom a valóság egy pici szeletét), akkor érhetem el a legobjektívabb terminológia-értelmezést, amiben mindenki érteni fogja azt, amiről beszélek. Példa:

S Isten megáldá bárányait, kik emelkedettségérzetről számolák be. Megvilágosodák és menék az sötétségbe hogy oda Fényt vigyenek. A sötétség eme birodalmában Fény gyúlá és onnan menekülé a Gonosz.

Ahogy a holografikus telepítéseket befejezzük, a szerverek bekapcsolnak. Ahogy a tudathálózat kiépül, mint egy új mobilszolgáltató, úgy nő a lefedettség. Akik rácsatlakoznak a tudatukkal, egyre nagyobb hatást képesek kiváltani a Külvilágra. Ekkor az emberi civilizáció élesen kiemelkedik az állatvilágból (azok számára, akik felemelkednek) és csak a humán jellemzők maradnak a világban.

Azaz ha informatikai nyelvezetben beszélek arról, amiről eddig csak ködösített mellébeszélés folyt, akkor nehezen lehet majd megvádolni azzal, hogy kétértelmű lennék. Ahol az leszek (a szint fölött már mindenhol az vagyok), ott minden bizonnyal meg van rá az ok. Ami többnyire az, hogy a Szubjektum világában minden képlékeny. Ezoterikus értelemben biztosan egy sajnálatra méltó figura leszek, aki eltévedt az Útján (szegény lélek) és valamiféle mániákus depresszióban szenved az elfuserált élete miatt. Vallásos értelemben magam vagyok a Gonosz (ám a beavatásaim hatalmi jellege nagyon is érdekli őket). A tudomány meg egy senkiházi amatőrnek tart, akinek erről semmilyen papírja nincs (ezért nevezem Magam úgy, hogy az áltudományok doktora). Szerencse, hogy az interneten publikált Anyag elolvasásakor az olvasó maga is el tudja dönteni, hogyan álljon ezekhez a kérdésekhez, úgyhogy a vélemények addig irrelevánsak, amíg el nem készül. Miután elkészült, onnantól érdekesek az ellenvélemények, ha az mögött építő szellem és tartalom is van.

Ha valaki azt mondaná, ezt nem lehet megcsinálni, azt emlékeztetném, mit szoktak mondani a programozók:

BÁRMIT MEG LEHET CSINÁLNI

Útvesztők

Az Útvesztők kényszerhelyzetbe hoznak. A kényszerhelyzet akkor ideális, ha épp egy blokkból vagy bajból kivezető utat jelenti. Minden más esetben eltérít az Útról. Amiről ha letérünk, azt abban a biztos tudatban tesszük, hogy vissza is térünk rá. Kivételt csak egy eset képezhet: ha az új információ magasabb prioritást ad az új útnak.

Ha nem vagyunk szándékunkban stabilak, akkor az Útvesztők egyben a végünket is jelenthetik egy bizonyos tudatfrekvencia-tartomány fölött. Ahova aztán újra vissza kell fejlődni és mindent tiszta lappal indítani. Az 5 fő útvesztőtípussal mindenki találkozott már és csak kevesen képesek arra, hogy ezeken egyszerre átjussanak. A tudatfrekvencia-tartomány itt most a Menny/Pokol eltérő szintjeit is jelentheti, ha abból indulunk ki, hogy ezekben is ezt a fizikai világot fogja Neked vetíteni az agyad. Vagyis Te a saját szintedre kerülsz, ami akkor derül ki, hol van, amikor odaérsz.

Az Útvesztőkben legtöbbször a Mások Szándékai vezetnek. Mágiával, érzelmi zsarolással, fizikai vagy pszichikai kényszer alkalmazásával, egyszóval erőszakkal. Ha valamit Neked kell csinálnod és azt nem szabad akaratodból teszed, lennie kell egy Téged szolgáló magasabb szempontnak, aminek alárendelted Magad, különben manipulálnak. A manipuláció a következő 5 területen különösen erős.

Félelem
A félelem egy vicces élethelyzet, amiben másokra ruházod a Hatalmad.
Veszítenivaló
A veszítenivaló a mohóság nagy barátja és a feladattudat nagy ellensége.
Magánérdek
Az Egység lényei nem ismerik a ‘magántulajdon’ fogalmát és egészen másképp jelentkezik Náluk az érdek.
Instabilitás
A szüntelen harc a létért és a biztonságért csak a katonai potenciált és az állatvilág szabályait erősíti.
Irigység
A kárörömben Te semmit sem fejlődsz, a másik viszont bukik és semmi sem halad előre.

Az útvesztőknek van egy másik jellegzetes tulajdonságuk. Bármikor le lehet róluk lépni és rá lehet térni a saját ösvényre. Ha biztonsággal akarunk haladni, jó, ha Nálunk van az Élet Iránytűje. Az Élet Iránytűje egy olyan dolog, ami akkor mutatja a helyes irányt, ha mind a 4 állás egyszerre jelez. Különben tudod, hogy manipulálnak.

ÉRDEK    ÉRZÉS    VÁGY    GONDOLAT

Világértelmezés

A világértelmezés változása akár gyökeres változásokat hozhat bárki életében. Aki megtér, nem tesz mást, mint világértelmezést vált. Itt elkerülném azt, hogy vallásos felhangot adjak az írásoknak, ám nem lehet elmenni szó nélkül az mellett, hogy sokszor a megtért emberek hatalmas pozitív irányú személyiségi változáson esnek át. Ebben nagy szerepe van a következőnek.

A világot Te vetíted Magadnak. Két dolog határozza meg azt, (Neked) milyen a világ.
1. Mit tudsz a világról
2. Mit hiszel a világról

A tudományos eredmények alakítják az 1. pontot, a spirituális megtapasztalásaid a 2. pontot (annak hiányában marad a vallásba vetett hited). Amikor valaki megtér, nem történik más, mint a hite veszi át a vezető szerepet. A hit ereje nagy lehet és ez hozhatja meg azt a belső nyugalmat, amit az ilyen embereken azonnal meglátunk.

A világnak azonban számtalan megközelítési és értelmezési módja van. A vallások már mások által kitaposott utak, amire nagy tömegek léphetnek rá. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a spirituális fejlődés egyéni utat jelent, vagyis előfordulhat, hogy valaki átlépi a valláshatárt és sikerül kitörnie abból a közegből. Vagyis a folyamat működik visszafelé is. Az ezoterikus társaságok mesterei közül azok, akik gond nélkül elengedik azokat, akik menni akarnak, figyelembe veszik ezt az egyéni út megközelítést. Vannak azonban olyan csoportok, ahol szektásodás jelei figyelhetők meg. Később beszélni fogok a tudathálózatokról, ekkor válik érthetővé, miért olyan nehéz elhagyni egy ilyen csoportot és az emberi alakok eltérő erőszintjéről, amiben pedig az derül ki, egy ember szándéka mennyiben korlátozhatja be egy másik életét, különösen akkor, ha valamilyen kötelék tartja őket össze.

A saját (IT) értelmezésemben a világ olyan, mint egy holografikus videojáték, amiben Te benne élsz (játszol). A tudatod a böngésző, amivel rá tudsz csatlakozni mindenféle hálózatokra (imával vagy meditációval) és ott különféle műveletekre vagy képes. Az emberek azért járnak ezo-közösségekbe, hogy beavassák őket, vagyis magasabb erőszintre kerüljenek ezeken a hálózatokon. Hogy az élet nevű kalandjátékban több mindenre legyenek képesek, vagyis a karaktereik fejlődjenek. Itt is van azonban hálózatépítés és sok mester nem szórakozik azzal, hogy korrekt információkat adjon az embereknek, ha azokat be is lehet építeni a saját hálózatban maga alá.

De mi is ez a beavatás? Az agyad egy holografikus computer, aminek vannak beállításai. Ezek a beállítások sok mindent szabályoznak és lehet ezeken állítani. Az agyi területek fejlesztésének sok útja-módja van. A tudomány tagadja ezeknek az emberek által elmével vezérelt energiáknak a létét, mivel nincsenek pontos mérési eredmények és nem nagyon lehet ezeket a műveleteket dokumentálni. Személyes tapasztalatom az, egy ilyen beavatás után az érzékszerveink működése megváltozik és kinyílik a belső világ. Új érzékelések és új képességek keletkeznek. Amikor rájöttem arra, hogy egy ilyen ezo-társaságban milyen veszélyek leselkednek az egyéni utas fejlődésre, kialakítottam egy technikát arra, hogy úgy tudd fejleszteni az agyad, hogy be se tedd a lábad ilyen közösségekbe. Az agyadnak egészen más területeit használod gyerekként és másokat felnőttként. Ha sokáig nem használsz valamit, az visszafejlődik. Amikor olyan hatások érik az emberi agyat, amit annak értelmeznie kell, előfordulhat, hogy ilyen területek kapcsolnak be újra. A gyakorlatban azt veszed észre, hogy új spirituális képességid lesznek, amiket használhatsz a köz javára és/vagy saját boldogulásodra.

A világértelmezés kialakításánál legfontosabb szempont, hogy csak a saját megtapasztalásainkra építsünk. Aki nem képes arra, hogy önálló gondolatai legyenek, számukra ott vannak a papok, akik szívesen beszélgetnek erről. A bátrabbak kereshetnek maguknak egy mestert, akitől tanulhatnak (ez lehet olyan, mint egy szerencsejáték). Egyszer egy cégvezető megkérdezte Tőlem, hogyan tudna ő is ilyeneket csinálni, amiket Én. Azt válaszoltam neki, bízza a cégét egy megbízható emberére, ő pedig maradjon a lakásában. Egész nap ne csináljon semmit, csak befelé figyeljen. Minél inkább képes ezt hosszú ideig betartani, annál több értékes energia épül be. Ha nem találkozik az emberek energiamezejével az aurája, akkor idővel kitisztul és elkezd először hallani, aztán látni. Nem hitte el, pedig az a sok szent ember, akiről hallanak, MIND ezt tette. A legalkalmasabb hely erre egy erdő, ám a mai korban nehéz évekre elvonulni egy erdőbe, ám meg lehet szervezni a meditációt egy európai nagyvárosban is. Nekem 8 évig sikerült. Ennek az oldalnak nem lehet célja a teljes tudás- és ismeretanyagom átadása, ám képezheti az itt eltöltött idő alatt szerzett tudás melléktermékét, amit mások tudnak hasznosítani.

Tér és Idő

Ha sikerülne beszélgetned egy öntudatra ébredt karakterrel a PC-s kalandjáték programodban, hogyan definiálnád neki a teret és az időt?
– Pont úgy, ahogy az angyalok nekünk.

Felkészülés

Ha komolyan akarod ezt csinálni, fel kell rá készíteni a tudatod. A Kollektív Tudat nem fogja azt tudni, hogy Te (valamelyik ember) pontosan melyik ember is vagy a sokból. A Kollektív Tudat először azt fogja érzékelni, hogy valaki eltér a szokványos állapottól. Amikor rálépsz erre az Útra, azt onnan fogod megtudni, hogy a Szíved elkezd tiltakozni azzal szemben, ami felé tartasz. Ezt a tiltakozást meglátja az angyalod (a Szívoldal lényei közül az egyik) és fokozott figyelmet kezd tanúsítani irántad.

Az első látható jele annak, hogy elindulsz a felemelkedési folyamatod útján a depresszió. A tudomány erre úgy reagál, hogy az orvosok útján megpróbál Téged visszatéríteni az általa normálisnak tartott sávba, vagyis meggyógyítani. Adott is egy nevet ennek (depresszió) és betegségnek tekinti. Pedig nem az! A gond az, ha Te ezt elhiszed, hogy beteg vagy, azzá is válsz (amit hiszel, Neked az van). Valójában nem történik más, mint a tudatod elindul egy másik pozícióba (vagyis fejlődik), az ‘Én vagyok az Egyetlen’ állapotából a ‘Vagyok Aki Vagyok’ állapotába. Ha közben találkozol egy pszichológussal, nagy eséllyel kapsz be egy KO értékű találatot a változási folyamatodban és megrekedsz az utadon. Az első dolog tehát, hogy biztosítsuk magunkat arról, nincs semmi bajunk, csak elindultunk egy változáson.

Az emberi agy egy igen komplex dolog és egyes emberként nehéz szembenézni a pszichével. Valójában a spirituális emelkedés összes nehézsége itt van. A változással szemben minden és mindenki elkezd tiltakozni, aki a megszokásban él és kapcsolatban áll Veled. Ezek a tiltakozások számos formát öltve jelennek meg a tudathálózaton és megjelennek a Te tudatodban is. Mivel egy egy hálózat, aminek Te is a tagja vagy és minden az agyban történik, a legnagyobb ellenséged a saját agyadban találod, amikor ezek az energiák elkezdenek gondolati alakokat ölteni. Olyan érzés lesz, mintha a világ összefogott volna ellened, pedig semmi más nem történik, mint Te vagy az, aki kibocsátja magából az ellenhatásokat. Aztán az emberek elkezdenek aszerint viselkedni, ahogy az agyadban kialakuló folyamatok szabályozzák a vetítést.

Az első dolog, ami nélkül el sem szabad kezdeni a komolyabb meditációkat, a Félelem legyőzése. Ha nem félsz, nem is történik bajod, hisz a félelmek természete olyan, hogy azok többnyire megjelennek az életedben (hogy szembe tudj velük nézni és le tudd azokat győzni). Legfontosabb tehát, hogy ne is adjunk esélyt annak, hogy bármi bajunk eshet. A komolyabb meditációkat azért csinálod, hogy tudással rendelkező ember váljon belőled. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy ez egy egyszerű folyamat és milyen menő dolog. Ahova Én eljutottam, azt a tudást próbálják lelopni, lemásolni mindenféle olyan figurák, akik azt sem tudják, mi fán terem. Egy majomcsapat se tudna irányítani egy atomerőművel, így történik ezekkel az emberekkel is. A tudásomért sokan irigykednek, azonban senki nem cserélné el azokat az éveket, amíg megszereztem azt. Amikor az izraeliek fájdalomtámadást indítottak, kiröhögtem őket azzal, hogy ez sehol sincs ahhoz a fájdalomhoz képest, amivel hónapokig életem megszakítás nélkül. Ha elindultál az Úton, nem tudsz megállni és bármi jön, túl kell rajta jutnod. A tudással rendelkező emberré válás nehézségeiről Carlos Castaneda nélkül soha nem tudnánk olyan érthetően olvasni, ahogy itt megtehetjük.

A gyakorlati felkészülésben az első dolog, amit meg kell tennünk, hogy biztosítjuk egy hosszabb meditációs ciklus stabil anyagi feltételeit. Lefordítva fogalmad sincs, hány évig, de biztosan nem lesz semmilyen bevételed és amíg meditálsz, nincs is szükséged sem autóra, sem úgy semmire, ami elvonhatná a figyelmed a lényegről. Érdemes a mobiltelefont is kikapcsolni az első évben. Ez arra is jó, hogy automatikusan eltűnnek az életedből a felesleges emberek, akik úgyis megharagszanak, ha nem hívod őket vissza, aztán ki is lépnek az életedből. A barátaidat onnan ismered majd meg, hogy ők akkor is Veled vannak, ha változol, mert nem kötik ilyen feltételhez a barátságukat. Később, amikor már jobban hiszel és bízol a belső információkban, tudni fogod, ki a barátod és ki nem az. Sokszor teljesen más eredmény jön ki erről a kérdésről később, amikor magasabb látószögre érsz, mint ma, ahol az a barát, aki annak mutatja magát. Azt nézd meg, keletkezik-e új érték általa, vagy csak belőled él és jól kommunikálja le magát.

A következő dolog már nem annyira a felkészülésről, mint inkább a meditációs ciklus kezdetéről szól: Önmagad átprogramozása (itt megtalálod a hogyant). Ám azt, hogyan kezdd, Rajtad kívül senki nem fogja tudni megmondani, csak segíteni tud benne. Ha csak az olvasás szintjén érdekel továbbra is a halál és annak kutatása (más szóval az istenkutatás), akkor csak az Én igazságomhoz jutsz hozzá. Ahhoz, hogy a saját megtapasztalásodra tudj építeni, fel kell rá készülnöd. Erről szólt ez a rész.

Az elme felkészítése

A probléma lényege a következő. Olyan a szitu, mintha egy űrhajón feküdnél a Többiekkel, mindenki egy sztáziskamrában. A sztázisban egy 3D-s holografikus játékot játszol, amit (most ne bonyolódjunk bele) vírustámadás ért. Ha fel akarsz ébredni, a Tudatoddal el kell jutnod a Kilépőkapuhoz. A vírus azonban ezt akadályozza és úgy viselkedik, mint egy személyiség, amely a holografikus térben létezik, vagyis mindent tud, amit Te. Így a Szíven és az Egon át Belőled (!) engedi ki a Téged akadályozó Erőket. Akik az emberekben és az ügyekben jelennek főként meg. Ezért kell egyedül meditálni vagy egy erre felkészült személlyel.

Más értelemben, ahogy haladsz kifelé, a Spirituális Tér egyre sűrűbbé válik és egyre nagyobb ellenállást képez. Mintha egy rugót tolnál be. Ám amikor eléred a Kaput, egy más világba jutsz!

Az első és legfontosabb dolog, biztosítsuk Magunkat arról, hogy az elménkkel nincs semmi baj. Ha nem félsz a saját elmédtől, az abból derül ki, hogy biztos vagy Magadban. Szükséged is lesz erre, mert olyan hatások érhetik az agyad, amire esetleg (mondjuk kell dimenziószám nélkül) nincs felkészülve. Ha hirtelen felkerülsz egy olyan magasabb dimenziós valóságba, ahol ott állsz és történetben vagy, az időnként lehet embert próbáló feladat. Akármi történhet! Nekem egyszer volt olyan, hogy éreztem a Megszállót fölöttem, ahogy igyekszik Engem megijeszteni azzal, hogy állítgatta a vérnyomásom és ilyen esetben is tök nyugodtan kell tovább ülni. Egyszer kigyulladt az asztal egy gyertyától és Én továbbra is ott ültem nyugodtan és néztem a tüzet, mert benne voltam egy folyamatban és addig nem állhattam fel, amíg nem végeztem.

Bármi (hangsúlyozom BÁRMI) történik az agyadban, belső nyugalmad megtartod!

A meditáció amúgy egy tök békés és nyugodt dolog, ám ha valaki halálkutató, az minden bizonnyal a meditatív tudatállapotok határvidékein jár. Itt a Külvilág azért érdekes, mert érezhetően sokszor kötött forgatókönyvnek lehet érezni azokat, amik történnek és mindig a tudatpozíciódnak megfelelő állapotot tükrözik. Hogy 3D-ben jól van-e eltalálva a JelenPont, az erős kérdés, de lehet, valaki rákattan erre és felderítheti. Csak jussatok el idáig! A tudatszintek közti átjárás nem egy mindennapos dolog és erre egy egyszerű elme nem képes. A zsenit mi választja el az őrülttől? Mivel az egyszerű elme mindkettőt abnormálisnak tartja. A zseni átlátja, amit csinál, az őrült nem. Vagyis az elmédnek olyan állapotba kell kerülnie, amivel bármilyen helyzetben képes feltalálnia magát és erre a csak intuíció (megfelelő intellektus híján) nem elég.

A személyiséged azért lényeges, hogy ép és szilárd legyen, mert ahogy emelkedsz, egyre több emberre gyakorolsz hatást. Egyáltalán nem mindegy, ezeket az embereket milyen viselkedési és jellemminták érik.

Kollektív Tudat – Egyéni Tudat

Az emberi agyban ez a két tudatforma található. Akik a meditációkban eljutottak egy adott szintre, megfigyelhetik, hogy a két agyfélteke négyre változik, erről majd később. Most a lényeges megértenivaló az, hogy minden emberben ott van ez a két tudatforma, civilizációnként eltérő arányokban. Onnan tekinthető valaki európainak, ha ezek az arányok megfelelnek az európaiságnak. Így minden kultúra tudja önmagára értelmezni.

A Kollektív Tudatra legjobb példa a kairói forgalom. Aki járt Egyiptomban, tudja, miről beszélek. Ott az emberek sokkal fogékonyabbak az intuícióra és ez az egész életüket meghatározza. Aki nem tudná, az egyiptomi autósok két dologra tesznek nagy ívben: a sávokra és a közlekedési lámpákra. Mégis alig van baleset. A forgalom csak úgy hullámzik ide-oda, mert jogos az a gondolat, hogy ahol elfér 5 autó is, ott miért menjen 4 csak azért, mert vonalak vannak festve az útra. Egy ekkora városban pedig (ahol órákig tart amúgy is az út két kerület között) tényleg nem érthető, miért kellene megállni a pirosnál, hogy még jobban teljen az idő. A KRESZ-t az Egyéni Tudatos csókák találták amúgy is ki, akik jól meg is bonyolították a dolgot a jobbkéz-szabállyal, pedig lehet a kereszteződés előtt dudálni is és aki hamarabb nyomja, azé az elsőbbség. Európában azonban télen nagyon hideg van a nyitott ablakhoz, meg bömböl is a zene és a lakók se lennének oda az éjjeli zajért. Amit egyiptomi barátaink a fénykürttel oldanak meg. Hogy jobban látszódjon, be se kapcsolják a fényszórót, amúgy is van közvilágítás. A Kollektív Tudatra minden látványos eredménye azt fogja mondani az Egyéni Tudat, hogy kaotikus.

Az Egyéni Tudat Kollektív Tudat felőli határvidéke a jobbkormányos autó és közlekedés. Teljesen másképp használják az agyukat is. Mivel az angolok is balról jobbra írnak és olvasnak, izgalmas lehetett, amíg sikerült ezt beállítani. Lehet, hogy azóta se sikerült. A magyarok a jobbról balra betűírást váltották a latinra és mivel akkor még nem voltak gépkocsik, sose derül ki, hol lett volna a kormány, így balra került. Nálunk az a helyzet, hogy akiknek sikerült az alkalmazkodás, most azoknak szórják az észt olyanok a hatalomból, akiknek nem. De Japán is izgalmas a maga jobbkormányos forgalmával és a sokirányú, ráadásul 3 külön ABC-vel.

Az Egyéni Tudat minden szabályoz, amit csak tud, mert nem állnak rendelkezésére a sokaság egyidejű kezelésének széleskörű lehetőségei. Így mindent a Külvilágra helyez át, amit csak tud. A legjobb az, ha sikerül a két agyféltekét összehangolni, hogy egymást erősítsék, ne kioltsák. Ám ez a feltupírozott ősemberek világában (oka a gyors evolúciós és technikai fejlődés) még olyannyira fantasztikum, hogy valójában még a papok is röhögnek ezen, ha egymás közt kicsit túlisszák a misebort.

A MI hazai IT környezetünkben értelmezve a Kollektív Tudat egy netes tároló, ahonnan minden lehívhatsz, sőt, ott is tárolhatod az anyagaid. Míg az Egyéni Tudat a Te saját HDD-d, ami azért csak a Tiéd. Az Egyéni Tudatnak az emelkedés során figyelnie kell arra, ha az Egység felé tör, le kell mondania az Egyén-iségéről, különben ellenséggé válik (egy idegen testté, amire válaszreakciót ad a kollektív tudat immunrendszere). Jobb inkább azonnal behúzni az ÉlményParkba, mert ott a saját dimenziószámodon is találsz Neked való világot.

Az Üresség
avagy ne hagyd, hogy berántsanak a Színpadra, vagy tanulj meg az Illúzión szörfölni

Nagyon menőn hangzik az, hogy kiüresíted a gondolataid, csak nagyon nehéz megcsinálni. Főleg egy olyan világban, ahol hatalmas a Zaj, vagyis állandóan pörögnek a fejedben a gondolatok kavalkádjai. Főképp azok az Ügyek és Emberek, amik és akik foglalkoztatnak. Olyan erővel, hogy csak a félálom marad Neked arra, hogy a Belső Csendet megtapasztald. Ezt a belső csendet el lehet érni úgy, hogy megszabadulsz a felesleges emberektől és ügyektől az életedben. Sokszor ez évekig is eltarthat, mire eljutsz oda, hogy nem vibrálnak a gondolataid és létre tudod hozni a valódi csendet és ürességet az agyadban.

Felvetődik a kérdés, hogyan lehet megtartani az objektivitást egy Szubjektumban? Ha ezt valaki megérti, átlátja a meditáció lényegét. Meditációban több cél is lehet. Az általánosban, amit mindenki hirdet az, hogy üresen álljon az agyad, ne legyenek gondolataid és csak várd, amíg az magától nem érkezik. Érkezik a sugallat, elindul egy ötlet vagy gondolat a fejedben. Te erre ráállsz és elindulnak a gondolataid a téma körül. Vagyis transzállapotban meditálsz egy adott témán.

Aki ennél följebb jönne, azoknak ezek a témák mind az illúzió szerves részei. Sajnos nincsenek objektív mérési lehetőségeink, azonban fel kell állítanunk egy rendszert, ami érthető mindenki számára. Ugyanis egy mérésnek leglényegesebb eleme az idő, vagyis az a dátum, amikor a mérést elvégzik. Magasabb dimenziókban azonban nem úgy telik az idő, mint a fizikai tested körül. Senki nem is érti, mikről szólnak a gondolataid. Ebben a helyzetben a relációs pontok létrehozása volt a kulcs, amihez tudja magát a tudatod tájolni, amikor meg akarja határozni a jelen 3D-s kérdéskörnyezeted. Ha feltérképezed a saját tudatpozíciód relációs pontjait, akkor biztonsággal feljebb léphetsz a spirituális mélytransz tartományba.

Azaz meditációban akkor is üresen kell tartanunk az agyunk, amikor érkeznek be a témák. Ekkor olyanná válik érzésre a tér, mintha lenne egy lény velünk szemben, aki lövöldözi Ránk ezeket a témákat. Amikor ezek beérkeznek, az agyad azonnal rájuk áll. Ha belemerülsz, elvesztetted a játszmát itt fenn a lénnyel. Vagyis ki kell rántanod az agyad ezekből a témákból, hogy tartani tudd a tudatpozíciód. Vizualizációban mintha ülnék egy színházban a páholy első sorában és valaki folyamatosan le akar rántani a színpadra. Lehet próbálni ilyeneket, hogy odaláncolod Magad a székedhez és hasonlók. Ha már beleugrottál, ott a titok az, hogy állandóan észnél kell lenni. Amikor olyanok történnek Veled, ami nem Te vagy, azonnal lépj ki és gyere fel a tudatoddal vissza a lény elé.

A Kutatás Tárgya az, ki ez a lény és mit keres ott? Aztán az, ki vagy Te és mit keresel itt?

Emberi Agy Hypertér

Az Emberi Agy Hypertér Projectet pár emberrel végeztük el pár év alatt. Ez után a Minta holografikus képe minden emberben megjelent. Ez azt jelenti, hogy van valahol a fejedben egy Állomás, amit ha megtalálsz, hazajuthatsz, ha érkezik a szerelvény, ami hazavisz. Hol van az otthonod? Otthon az, ahol otthon érzed Magad. Mivel az agyad továbbra is ezt a Külvilágot vetíti Neked, a tudatpozíciódat kell csak oda vinned, ahol az van, amit Te otthonodnak érezhetsz. Ha ez megvan, a fizikai tested is követi.

Az Emberi Agy Hypertér célja rendezni a Káoszt úgy, hogy világos határokat állít fel és kiépíti a szükséges infrastruktúrát ehhez. Persze a mi jelen 3D-nk magasabb dimenziók felől nem annyira meghatározhatók, így a Múltban is megjelentek ezek az információk. Legnagyobb megdöbbenésemre vallási köntösbe értelmezve. A képen a Bal Oldalon a Kollektív Tudat 5 zónája látható, aminek a racionális értelmezéséhez ez áll a legközelebb.


Ez az 5 kategória felel meg a bal oldali halmazoknak. A Jobb Oldalon pedig egy hypertérjárat-rendszer sematikus váza látható, amik olyanok, mint egy metrohálózat. Így térben és időben lehet értelmezni mindent, ami ebben a geometriai alakzatban meghatározható. Míg a bal oldalon az elemek szinteket jelentenek, azaz függőlegesen kell őket érteni, addig a jobb oldalon vízszintesek a pályák. Tehát minden bal oldali alakzat világában a jobb oldalon egy ilyen járatrendszer található az Egyéni Tudatban.


A kettő között/fölött (a Pink Zónában) az ÉlményPark szerverei vannak, vagyis nevezzük ezt a területet Technikai Zónának. Később ez a séma majd visszaköszön egy másik témában, úgyhogy nem árt memorizálni és később erre emlékezni, hogy össze tudjuk kapcsolni fejben a két külön dolgot. Ez amúgy a holografikus memória lényege, ami akkor figyelhető meg, amikor egy új információ hatására megjelennek a fejedben az erről szóló többi összefüggések más területekről, vagyis térben látod az információt, ami így egyből rendszerben épül be a meglévő tudásanyagba.

Ha valaki kérdezné, hogyan lehet összefüggéseket találni az emberi agy és a Külvilág között, az jobban megérti ebből, amit még régebben írtam erről.



A Harmadik Szem

A Harmadik Szem meglétére Mi már találtunk bizonyítékot (álomban is látsz képeket, még sincsenek nyitva a szemeid), a tudomány azért nem, mert ez nem mérhető.

A Harmadik Szemnek sokféle funkciója és megjelenési tartománya van. Sokan csak a vizuális látást értik annak, amit úgy jobban érthetünk, amikor azon gondolkoztam a vakok esetében, meg lehet-e csinálni azt, hogy a Harmadik Szemükön át valósidőben jöjjön a Külvilág és meg van oldva a probléma. Lehet olyan, mint egy halvány hártya, amin televíziós képek futnak és olyan hangulata van, mintha velünk történnének. Ha már halálkutató vagyok, mesélek Én is erről kicsit többet.

Nem mérhető például az, hogy ülök a ház előtt a padon a kellemes napsütésben pár éve és a franciák kb. tizenkilencszer lőtte fejbe egy sniperpuskával, mire megértették, hogy ez így nem fog menni. Arról Én csak egy értesítést kaptam és egy emlékfájlt az egyik ilyenről. Ami az, hogy a szomszédos valóságban vagy és a kép átsugárzik. Ezt kapod meg Te ott. Hogy ilyenkor ezekben halál után mi történik, az rejtély, ugyanis a világot továbbra is vetítem, tehát mindenki él. Jönnek emlékek ilyen valóságokból, hogy továbbmentek. Ezek a tudomány által még fel nem fedezett frekvenciák és mérhetetlenek. Vagyis irrelevánsak addig, amíg valaki nem bizonyít.

Ha előkerül egy jós, aki előre megmondja, eltűnik, mert a biznisz elsodorja. Vagyis a Harmadik Szem inkább a többet értést jelenti, mint a többet látást. Egyszer ültünk a szobában egy sráccal és egy lánnyal és azt látom, hogy a lány eldől és meghal. Persze 3D-ben továbbra is ott ült előttem, de a hátryavideó baromi erősen ment. Úgy is, hogy mi a francot csinálunk egy halott lánnyal a nyári délutánban. Ez órákig valósidőben jött, olyan volt, mintha valaki sűrűn érdeklődött volna, hogy ilyenkor mit kell csinálni. Közben itt, real3D-ben kellemes dumcsi a csajjal, közben odaát két verzió bontakozott ki. Az egyik, eljutni egy hídig éjszaka, a másik, az ágyrafektetni és megróbálni feléleszteni valami ütős meditációval. A lánynak a hidas verziót mondtam el, mert a másik verzió még folyamatban van. Minden holo kísérlet hosszúkás és teljesen másképp kell értelmezni hozzá az Időt.

Többször végignéztem, amint a Terrorelhárítók rám törik az ajtót, miközben sodortam a dohányt és megbilincselnek. Pár ilyen történet ennél is tovább ment, úgyhogy lassan ismerek itt úgy mindenkit, hogy ő Engem nem. Tehát a Harmadik Szem jóval több annál, hogy kukkolod a csajokat. Ám amíg Te kukkolod a csajokat, addig Én nyugiban végezhetek a Harmadik Szemmel kísérleteket, mert tuti nem találkozom Tőletek senkivel. Így lett is egy kis fejlesztés, ha valaki találkozna vele. Úgy jelenik meg hártyavideón, mint egy Asztal és kiköszön belőle egy kis Varázsló, aki segít használni a rendszert. Nyugi, érteni fogod.

Valóságvetítés

Eddigi megfigyeléseim szerint a valóságok a következőképp állnak fel. Eltérő tudatszinten eltérő emberek vetítik ugyanazt a környezetet. Mivel egy világot csak egy ember vetíthet, ám a vetítések összeállnak egy Közös Valóságba, elmondható, hogy léteznek közösségek, melyek ugyanazt a Környezetet vetítik. Vagyis létrejönnek teljesen egyforma valóságok, ahol a különbségek nem jelentősek. A halálesettel semmi más nem történik, mint egyszerűen átugrik a tudatod a következő pontosan olyan (kis különbséggel) valóságba, mint ahonnan eljöttél. Így haladunk párhuzamosan.

Akiket Ti angyaloknak ismertek, szerintem olyan lények, akik a Felső Tartományokban születnek. Mivel az nem fizikai tartomány, ezek a lények többnyire vágyálmokból keletkeznek és Álomvilágokban élnek. Vagyis más szóval a Spirituális Valóság lakói. A fizikai valóság világaiból azonban egyre többen kezdték megidézni ezeket a lényeket, akik viszont elkezdték emiatt szép lassan a fizikai tartományban érzékelni Magukat. A fizikai tartományban csak emberként tudnak megjelenni (állatként is, ám annak jelen esetben sok értelme nincs), általában kevés üzleti érzékkel és elég nagy spirituális erővel megáldva. Az alkalmazkodás során sokan elvesztették az egóval szembeni egyenlőségcsatájukat és talán tól jól is alkalmazkodtak az üzleti világhoz, csak épp a szellemiségük maradt egy rendkívül fejletlen szinten. Ez is okozza ma a világban a fő bajt.

Sűrű halálokkal el lehet jutni a szinthatárra (mind fölfelé, mind lefelé) és akkor át lehet lépni egy másik szintre, ahol több az álom és kevesebb a realitás, vagy épp pont fordítva. Aki elmondja magáról, hogy emelkedik és a fizikai világban született, annak a Földi Mennyországban (ami egy ilyen szint az állandó tudati utazások miatt) találkoznia kell az alászálló Önmagával, aki viszont Realitás Szimulációnak nevezheti ugyanazt a világot. Ami valójában egy álomvilág (ezért menny), ám fizikai tartománya van (földi).



Angyal és Ember

Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? A ragadozó vagy a növényevő? Persze a kérdésnek csak 3D-ben van értelme, ám jól mutatja a probléma okát.
Angyalok alatt sokan sokféle lényt értenek. A saját tapasztalatom szerint az angyalok a még meg nem született gyerekek, akik a spirituális frekvenciákon léteznek. Igen tiszta lények és itteni nézőpontból gyermekiek és úgy is gondolkoznak. Vannak elvadult angyalok, ők beragadtak a fizikai tartományba és inkább feladták tisztaságukat először a túlélésért, később már a hatalomért cserébe.

Ha magamat kellene megvizsgálnom, ki vagy mi vagyok valójában, arra jutottam, hogy egy álomvilágban született lény vagyok, akit csoportos vágy-ima-szándék hozott létre, aminek a forrása a realitásban (vagyis a fizikai tartományban) van. Ha egy álomvilágban született lény a fizikai világba kerül, mindenképp alkalmazkodnia kell, mert a környezetet úgy érzékeli, mintha vadállatok közé került volna. Velem sem történt másképp. Ám Én alkalmazkodtam úgy, hogy nem adtam fel eredeti Önmagam. Ezt itt csakis “spirituális katonai erőnek” lehet nevezni, amivel elértem, ami egy új megközelítés az eddigi ‘vagy behódolok, vagy kinyírnak és visszajutok az álomba’ között.

Amikor találkoztam hasonlókkal, mint Én, érdekes megfigyelést tettem. Egy lány volt, akinek a fiútestvére pontosan úgy viselkedett, mint az Én nővérem. Az lengte be a levegőt, hogy ‘neki nem is kellene itt lennie’ és a hely, amit bitorol, az eredetileg az ő helye lenne. Vagyis abban a családban nem is volt lány eredetileg, inkább valahogy utólag került oda. Informatikai szemmel egy játékprogramban meg kellett oldani, hogy új játékosok kerüljenek be. Ám nem lehet csak úgy itt teremni, múlt és gyökerek nélkül, így a 3D-s holografikus bekötés már tartalmazza ezeket az által, hogy a legalkalmasabb földi (?) családokba (vagy olyan alkalmazkodott égi családokba, akik már a földön élnek) kerültünk be utólag. Az utólag szónak 3D-ben semmi értelme az után, hogy mindenkinek vannak emlékei arról, hogy megszülettem.

Mi az angyal és az ember között a különbség a fizikai világban? Olyasmi lehet, mint az ember és az emberbőrbe bújt állat között. Az emberbőrbe bújt állatokban nincs etikai érzék és egy céljuk van: a hatalom megszerzése úgy, hogy neki mindene meglegyen, a többieknek semmi. Ilyesmi lehet a viszonyrendszer az angyalok világába feljutott emberek esetében is, a probléma azonban nem ez, hanem az emberbőrbe bújt állatok feljutása az angyalok világába.

Ebben a fejezetben az Alapokról van még csak szó, hogy mindenki felállíthassa az értelmezési kereteit, mielőtt belevágnánk mélyebben a témákba. Vonatkoztassatok el attól, hogy ott vagytok, ahol a testetek van! A testetek van ott, ahol a tudatpozíciótok és így a világ mindig ugyanolyan marad, csak belül változik. Ami lehet, az idő lassúsága és az eseménysorozatok nagy száma miatt annyira lassan követi a tudatpozíciós eseményeket, hogy sok emberi életnek kell eltelnie, mire észrevehető egy-egy ilyen folyamat.

Emberi fejlettség

Ez a téma később fog érintkezni a halálkutatással. Mivel itt még csak az értelmezési kereteket állítjuk fel, igyekszem érthető lenni minden civilizáció számára. Ugyanis az, hogy egy ember mennyire fejlett, függhet attól, ki és honnan tekint rá. Pont olyan ez, mint az, hogy ki az angyal és ki a démon is attól függ, honnan nézel rá. Ha föntről, akkor démon, ha lentről, akkor angyal.
Afrikában végeztek egy érdekes kísérletet. Gyerekeket ültettek körbe és adtak nekik egy darab valamit. Letették középre és várták, mi lesz. Senki nem nyúlt érte. Amikor kérdezték őket, miért nem, azt felelték, ha érte nyúlt volna ő, akkor a többi szomorú lett volna. Ez rendkívül fejlett gondolkodásra vall, ám azóta is sárkunyhókban élnek, míg akik pofátlanul elvették volna még úgy is, hogy megverik vagy kinyírják volna érte a többit, már űrhajókat lövöldöznek a világűrbe.

A hunokat azért tekintették nomádoknak, mert nem tekintették a földet a magántulajdon alapjának. Az európai nehézlovasság akkor alakult ki, amikor először meglátták a hunokat, akiknek még a lovaikat is fémpáncél borította. Persze egyszerűbb mindenkit lebarbározni anélkül, hogy ismernénk az okokat. Az indiánok a skalpolást a fehérektől vették át, akik így igazolták a fejpénzért járó összeget. Ezt azért ha valaki továbbgondolja, eljut olyan következtetésekhez, amiket egy mai európai ember nem szívesen hallgatna.

Az emberi fejlettséget alapvetően két tényező határozza meg:
1. Társadalmi fejlettség
2. Technikai fejlettség

Így nézve az USA már nem is áll annyira jó helyen. A jelen tendenciák arra engednek következtetni, hogy átvették a fehér ember szerepét, a világ többi részére pedig kezdik ráilletni a barbár jelzőt, hisz ők milyen fejlettek. A Római Birodalom idején is az volt a tendencia, hogy a környező népek társadalmai sokkal fejlettebbek voltak egy átlagrómainál, csak a rómainál volt a kard. A mai tendencia is hasonló. Egy átlagamerikairól mindenkinek meg van a véleménye, aki a világ más részein lakik, mégis Amerika játssza a nagymenőt úgy, hogy joga van intézkedni a világ szinte bármely pontján, míg az USA tabu. A kínaiak kijöttek azzal, hogy járőrözni fognak amerikai partjainál a nemzetközi vizeken úgy, ahogy az amerikaiak teszik mindenhol. Amerika erre úgy felelt, hogy azt ők agressziónak fogják értelmezni.

Na ez a baj az emberiséggel, ha kijutunk a világűrbe.

Van-e halál vagy sem?

Első és legfontosabb: mit hiszel azzal kapcsolatban, mi történik Veled a halálod után. A második a beérkező különféle információk, melyek kapcsolatban vannak a hologrammal. Az első kevésbé mérhető és határozható meg azon túl, hogy a halállal kapcsolatos tudásanyagod nagymértékben befolyásolhatja. A másodikra már fel lehet állítani egyfajta törvényszerűséget, ám a kellő tudásszint nélkül ez is csak sötétben tapogatózás.

Egy ismerősöm mesélte, hogy fura álma volt a lányának. Valaki elől menekült egy irodaházban, aki az egyik irodában elkapta és megölte. Az izgalmas az volt a dologban, hogy maradtak emlékei konkrét adatokról, mint név és dátum. Utánanézett a dolognak és kiderült, tényleg volt ilyen nevű ember és valóban megölték. Úgy, ahogy az álomban látta. Arra jutottak, ha ez az esemény nem történik meg, a lánya sem születik meg. Logikai feltételezés lehet az, hogy megszületik, csak mással.

Ha a racionális gondolkodással haladok tovább ezen a szálon, arra juthatok, hogy legalább kétféle értelmezése lehet a halálnak. Az egyik föntről értelmezi, a másik lentről. Ha az emberi test csak üres porhüvely (Steven Hawking: biológiai robot tudat és szabad akarat nélkül), amiben a tudat mozog csak, akkor nincs olyan, hogy halál, hisz a tudat utána átugrik egy másik testbe. Ha lentről értelmezem az egyes emberek szintjén, akkor nyilvánvaló, hogy ha az ember elhunyt, akkor nincs többé (abban a valóságban), vagyis meghal.

Megjegyzem az ezotéria ide vonatkozó linkje az, hogy ha mondjuk egy beszorult élethelyzetbe kerülsz, amiből nem tudsz továbblépni (házasság, munkahely, baráti kapcsolatok), akkor az adott valóságban meghalsz, ám ezzel egyidőben nyílik egy másik – teljesen ugyanolyan – valóság, ahol el tudod hárítani a blokkot és minden mehet tovább. Te nem fogsz erre emlékezni és a környezeted sem… abban az új valóságban! A régiben (ha az okafogyottá nem válik és nem szűnik a haláloddal meg) pedig szépen eltemetnek és megy tovább az élet nélküled úgy, hogy erről Te nem is tudsz. Nekem sikerült tudatkommunikációval átszólnom egy ilyen eset után az anyámnak, amikor a fátyolfilm mutatta, hogy belefulladtam a kádba fürdés közben.

Láttam magamat, ahogy nem jövök föl a víz alól, amikor a hajamat mostam. Itt minden szépen ment tovább, ahogy szokott. A világ enyhén más lett, ám ha valaki nem tölt el éveket a semmiben, akkor ez számára nem érzékelhető. Az apró dolgokat úgy tudod észrevenni, ha semmi sem történik az életedben évekig. Vagyis ha a halált akarod kutatni (vagy akár az életet, ahogy jobban tetszik), az a jó megfigyelői pozíció, ha annyira nem történik semmi az életedben, hogy azonnal észreveszed azokat az apró dolgokat, amik fölött elsiklanál, ha az életed eseményekkel lenne tele. Elindultam egy boltba és közben gondolatkommunikációval mindent elmagyaráztam anyámnak.
Visszaemlékezve olyasmit mondtam, hogy egy másik ugyanolyan világban vagyok. Ő leélheti az életét és amikor meghal, valószínűleg (akkor ezt biztosnak éreztem, olyan stabil volt az információ) ugyanide kerül a tudata, ahol élek és minden folytatódik tovább. Ez amolyan Inception hangulat, ám komoly téttel merném megjátszani, hogy ez áll a legközelebb a valósághoz. Amiért meg kellett halnom, az egy tanulnivaló (lehet Anyámnak) és a megtapasztalás után folytatódik tovább a film. Az élet filmje. A tapasztalat az, létezik olyan, hogy valaki gondolatbeszélgetést folytathat egy halottal, hisz Velem megtörtént, bár paradox módon Én voltam a halott. Ez amúgy újabb kérdést vet fel, mégpedig azt, hogy akkor Ti (akik ezt olvassátok) kik vagytok?

Erre a kérdésre aztán meg is kaptam a választ. A Sugallatot a szokásos valósidejű improvizációs technikával hoztam értelmezhető rendszerbe, ebből idézek.

… „De most nem is ez a lényeg, mágikus értelemben a muszlimok nem szívbajosak és rendesen meg is lettünk szállva. Utólag azt mondanám, átléptük az 5D kaput és hazajöttem egy olyan világba, ami már muszlim zóna az én eredeti világomhoz képest. Ti ugyanazok vagytok, akiket ismerek, csak a tudatotok följebb van, mint azoké, akiket megismertem. A szemetekben mintha elvadultam volna, ezért nekem meditálnom kellett, hogy szinkronba hozhassam magam veletek, ám a feladatom/célom figyelembevételével. Nektek a világ olyan lett, hogy hirtelen megjelent a demokrácia és mivel az agyatoknak csak a racionális felével értelmezitek a valóságot, nem is emlékezhettek másra. A szívetek viszont természetszerűleg visszahúz az 5D általad normálisnak vélt világához, ezt csinálja a politika kinn a Pályán. Én meg azt, hogy igyekszem egyensúlyban tartani, mert ha én nem vagyok, ki fogja valahogy visszatartani? Persze egy jelentéktelen ürge vagyok, aki folyton csak meditál, ám ez a 15 év meditáció megváltoztatott valamit. Most nem részletezem, lényeg az, hogy lentről történt egy amolyan problémamegoldó célzattal indított spirituális megszállás, hogy katonai értelemben szembeszálljon egy föntről indított megszállással. Vallásos értelemben mintha egy jóarc Sátán megszállna titeket, hogy szembeszálljon a seggfej angyalokkal. ÉlményPark holoplatform és ennyi! Azok az angyalok, akik emberi alakokat vetítettek a 3D-be, eddig nagyon sajnáltak benneteket, mert az nézett ki, hogy a távozásukkal vagy megszállnak köcsög lények, vagy meghaltok, vagy szenvedni fogtok ártatlanul. Most lett bennetek egy holografikus windows, ami sokkal jobb lesz mindenkinek, mint az eddigi bekrepált rendszer. Okos ember ugye nem mondja, hogy soha. A Szív azonban nem okos ember! Az csak Lentről tud érkezni, ahol van Ráció. Ám nem mindegy, milyen személyiség vetíti. Szerintem szoftveresen megoldható, hogy a beállítás a "legideálisabb" legyen. Mindegy, kinél mit is jelentsen, mert minden leparaméterezhető, azaz nem kell hozzá a személy/személyiség ismerete. Ahogy ez elindult, én lényegében befejeztem, mert a szabályai rám is vonatkoznak (mint a kínai büfés, aki a saját kajáját eszi). Az okosság ott jelentkezik, a Karma hogyan alakul. Mert a probléma forrása az, hogy ezt majd ő egyedül eldönti. Úgy, hogy fogalma sincs, mit kezdjen az egyéni tudatával. A Kollektíva megvilágosodásélménye az Egyéni Tudat lehet, mint ahogy az Agy túloldalán az Egység megtapasztalása.”

Egy átlagember fél a haláltól, sőt, azt hiszi, ez az egy élete van. Az eredeti kereszténység tele volt reinkarnációs tanokkal, amiket időközben kivettek belőle. Az első keresztény vártanuk is bátran néztek szembe a halállal, mert tudták, hogy valójában nem halnak meg. Tehát egyáltalán nem mindegy, mit hiszel és mit tudsz a világról. Később elmesélem az ezoterikus társaságokban szerzett tapasztalataimat, amiben egy közös vonás van: sokan meséltek olyat, hogy csodával határos módon éltek túl baleseteket. Lehet, nem is élték túl, hanem egy Alsóbb Világban kötöttek ki, ahol lehet, hogy a mester lett az isten. Ha tudathálózati struktúrában látom a helyzetet.

A tizenkettő

Láttam már 16-os struktúrát is. Ezt a 12 ember alkot egy csillagcsaládot, akik amolyan fényklánba állnak össze elméletet kezdettől fogva elfogadtam, mert így jól értelmezhető és strukturálható az érzékelt valóság. Vagyis kiválóan alkalmas az objektív megállapításra. Az ilyen dolgok nagyon értékesek a Szubjektum világában, kb. mint a víz a sivatagban.

Kétféle családja van mindenkinek. Az egyik a Földi Család, akikkel együtt élsz, ahova születtél. Velük sok tanulnivalód van és velük is éled meg a hétköznapi élethelyzeteket. A másik a Csillagcsalád, akik minden tagja egy Másik Te és egy 12-es geometriai alakzatban mozogtok úgy, ahogy a jellegetek változik. Amikor meghalsz a Földi Család számára, az a fizikai testedre vonatkozik. A tudatod nem fogja elhagyni a világot, hanem azonnal átáll egy másik feladatra egy másik testben, aki lehet pont a leendő férj vagy feleség. Vagyis a csillagcsalád nézőpontjából Te örök életű vagy, hisz soha nem halsz meg. Az itteni pánikot a mindenkori fizikai test iránti ragaszkodás okozza, ami az EGO érthető reakciója a lélek hiányától való félelmére.

Amikor az EGO rájön a csillagcsaládok számára gyakorlati hasznaira, akkor működésbe lép a SZÍV, aki a családi értékek fontosságára helyezi ekkor a fókuszt. Ez persze csakis a földi családot fogja számára jelenteni, mert a SZÍV nem nagyon veszi figyelembe az EGO-t. Ezért az EGO sem a SZÍV-et, mert az EGO állandóan tükröz. Ez egy alkalmazkodási technika, ám megfigyeléseim szerint a SZÍV is hasonló filozófiával van jelen. Ha ez igaz, akkor a probléma fő oka két Tükör egymásnak vetítése.


A helyes út szerintem az, hogy mindkét család azonos fontossággal, ám egymástól külön kezelendő. Vagyis nem célszerű összekeverni ezt a két dolgot. Sok bonyodalomhoz vezet. Jelenleg az a bonyodalom forrása, hogy a SZÍV ragaszkodik és nem akar elengedni a csillagcsaládod tagjai közé. Ám Neked Feladatod van, ami miatt mindenképp menned kell. Ekkor szokott bekövetkezni a haláleset a földi családban, amikor a húr elpattan.

A Te nézőpontodból vagy meghal valaki vagy nem. Ugyanis sok párhuzamos valóság van és 3D-s külvilággal nem tudod észrevenni a magasabb dimenziós tudatod. Nálad ez mindig úgy jelentkezik, ha vetíted Magadnak, akkor élnek, ha lemondtál Róluk, akkor nem. Ez amúgy lehet ésszel, megfontoltan és átgondolva is csinálni, ha folyamatosan tartani tudjuk az Egyensúly a SZÍV-vel is.

A csillagcsaládod tagjai mind idegen emberek, olyanok, akik képesek Rád rendkívüli hatást gyakorolni. Mindegyikőjük olyan, mint Te, ám a Spektrum valamelyik más pozíciójában. Eltérő személyiséggel, más szocializációs környezettel és olyan dolgot csinál, amit Te soha vagy ritkán tehettél, hisz amit meg Te érsz el, abból meg ő szenved hiányt. Ha ő egy Másik Te, akkor nincs olyan, hogy halál, mert ő egy Másik Te, nem?

A Halál megtapasztalása

Sokan minden nap ezt csináljátok! Azért nem veszitek észre, mert az agyatok az általatok ismert világot vetíti továbbra is maga köré. Amit észre kellene vennetek, azt nem látjátok vagy nem halljátok, sőt, sokan nem is érzitek, mert minden ilyen átlépés után változik a Környezet. A folyó ügyek zakatolása által keltett zaj teljesen elnyomja és csak azok hallgatnak rá, akiket furcsa embereknek látunk.

Ha reggel felkelsz az ágyadban és a jelen élet emlékanyaga áll a rendelkezésre csak, akkor az esetedben mindegy, hogy meghaltál-e vagy sem, éled ugyanúgy az életedet. Ami miatt mégis van egy centiszalagod, benn a játékban, azt a születésnapodba vetett hited okozza és annak a biztos tudata, hogy öregszel, majd meghalsz. Hogy aztán hova jutsz? Mit hiszel? Hacsak nincs valami mákod és benne vagy valami magasabb szintű Buliban és akkor ez Tőled független. (Ettől a döntési szinttől magasabbról érkezik, ahol a látószög is más).

Ez a magasabb szintén Te vagy, valahol egy magasabb dimenzióban és amikor meghalsz, valamerre továbbmész. Vagy ugrasz fölfelé (emelkedés), vagy lefelé (alászállás), és van még annyi lehetőség, amennyit egy 3D-s spektrum elbír, ha vízszintesen mozogsz a párhuzamos valóságok irányába. Mivel ez egy fizikai környezet, az álmok föntről nem tűnnek úgy, mintha sok különbség lenne közöttük. Azaz, hogy mi az álom és mi a ‘valóság’, az 3D-ben mindegy! Közben Te mit sem tudva az Egészről, élsz egy valamilyen életet és ha ezt olvasod, rájössz, hogy úgy tűnik ‘minden ezért volt’, hogy ide eljuss.

Ennek annyi köze van a mágiához, hogy a folyamatban az eszköz szerepét tölti be. A tudományos világkép a történéseket a véletlennek tudja be, kivéve, ha ok-okozati viszony kelti az eseményeket. Amiért Te vagy a felelős, ha Te keltetted az Örvényeket. Az egymástól független magasabb dimenziós gondolati löketeket valaminek/valakinek az események logikus történésekké való átkonvertálása a dolga, hisz a 3D rációfelfogásában mindennek van oka, amik logikus összefüggésben állnak egymással. a mágia itt a kezed, lábad, szemed, füled. A tudati világokban persze jóval tágabbak a lehetőségeid, a fantáziád minősége a határ, mert a gondolati energiákat nem köti meg az anyagi valóság korlátrendszere.

A hivatalos tudomány addig nem hajlandó az egészről tudomást sem venni, amíg valaki elő nem áll egy bizonyításrendszerrel, azonban ebben az esetben kevés valóságban éli túl, aminek oka a fennálló rend megkérdőjelezése, azaz átlépi a vallás kompetenciahatárát egy teljesen más nézőpontú, bizonyított elmélet. A delikvens tudata tehát felfelé emelkedik, ahol már tolerálják a nézeteit. A saját filmedben ez pörög Előtted. Fogalmad sincs, a tudatod milyen  utat jár be, de a dolog hasonlít a HDD olvasófejhez, ami összevissza ugrál, Te a monitorodon (ahogy kinézel a szemeiden) azonban folyamatos, összefüggő, rendszerezett dolognak érzékeled.

Az emberek azért egyszer ilyenek, másszor olyanok, mert a tudatuk közben eltérő korszakokat is megjárhatnak, ahol az egyikben ilyenek, a másikban olyanok. Itt minden teljesen normális, mert ezt a káoszt rendezettségnek, azaz természetesnek veszi és az emberi dolog, hogy egyik nap ilyen, a másikban olyan. Ennek szélsőséges kilengései kerülnek a pszichiátriára olyan tünetekkel, mintha egyszerre 5 vagy több markáns személyisége lenne és nem tudja kezelni. A kezelése egyszerű, ülj otthon egyedül, miközben tudatosan csinálod. A Külvilág szemében Te normális vagy, mert nem találkozol senkivel ilyenkor, nem úgy azok, akik körül emberek vannak és mindenki racionális választ keres egy olyan viselkedéssorozatra, ami az időskizofrénia kifejezésből kikövetkeztethető.

Időskizofrénia az, amikor a tudatpozíciódat NEM AZ a Környezet veszi körül, amihez etikettben/etikában van harmóniád. Még nem ismeri a pszichiátria, sem a pszichológia, ugyanis ők csak 3D-ben gondolkoznak.

A magasabb idődimenzió gyakorlati megértését nagyon megkönnyíti, ha az ember el tudja képzelni a vele történő események ok-okozati összefüggéseit visszafelé. Ahogy a magasabb dimenziós gondolati minták valójában létrehozzák a valóságban zajló eseményeket. Ott, ahol az okozat szüli az okot. Lehet, nem azért születsz, mert egyszer meghalsz, hanem pont azért születsz, hogy egyszer meghalhass.

Életed filmje

Amikor kinézel a szemeiden, az agyad vetíti a világot és egyben dolgozza fel a világban veled történő eseményeket. két dolog határozza meg azt, hogy mit vetít:
1. mit hiszel
2. mit tudsz

A mit hiszel az agy intuitív zónájában létezik, a mit tudsz a racionálisban él. Alapállapotban az lenne a szerencsés, ha mindent, amit tudsz, azt a magad tapasztalatából építenéd be. Ám nem így van, mert először a Szülők kezdik neked magyarázni a világot, később ebbe belép az Iskola. Ahelyett, hogy saját tapasztalatokat szereznél, kénytelen vagy elfogadni a másét. Ennek közvetlen oka az, hogy az Egyéni Tudat nem képes befogadni ennyi mindent, a rendelkezésre álló időd pedig nem olyan hosszú, hogy azt a sok dolgot egyedül megtapasztalhasd. Ezért szakterületekre bomlik a Tudás és azokat nevezzük szakembereknek, akik egy adott terület tudorai. Amikor elmész valahova dolgozni, részévé válsz egy Csapatnak, akik minden tagja ugyanazért a Célért tevékenykedik. Azaz az egyéni tudat oldalán létrehozol egy virtuális kollektív tudatot, aminek részévé válsz. Ez a virtuális kollektív tudat munkahely néven szintén része egy sokkal nagyobb rendszernek, amit társadalomnak hívunk. A társadalom az a szerveződési egység, amiben egy nemzeti halmazban meghatározható embercsoport megszervezi Önmagát.

Amikor gyerekként megtudod, hol a helyed a világban, azt természetes formában el is hiszed, hisz a szemeid előtt látod, hogy úgy is van. Létezik azonban pár láthatatlan dimenzió, amin keresztül szintén csatlakozol bizonyos csoportokhoz, ám ezeket a köröket, nem látod, mert nem ismerhetsz mindenkit, akinek mondjuk ugyanaz a hobbyja, mint neked. Ezekkel az emberekkel egy tudati csatornán kommunikálsz és ezzel csak az intuitív agyi területeid foglalkoznak, vagyis a pszichikai világban maradnak azok az álmok, miket gerjesztesz. Ritkán valósulva meg a Külvilágban. Azok az emberek, akik mágiával foglalkoznak, arra tesznek valamilyen formában kísérletet, hogy ezeket az álmokat lehozzák a Realitás Szintjére és megtörténjenek. A hitet úgy határoztam egyszer meg, hogy a hit a nem tudásból eredő feltételezés. Jó poén, de ez csak az Igazság egyik fele. A másik az, hogy pont ugyanolyan erővel vetít, mint a tudás, azaz a vágyaid, az érzéseid szintén vetítenek. Pont azért alakultak a vallások, hogy ezeket a vágyakat és érzéseket előre meghatározzák neked, nem véletlenül avatnak be még gyerekkorban, amikor esélyed sincs eldönteni, akarod-e vagy sem.

Ha ránézel az életedre, találni fogsz benne olyan elemeket, amik tetszenek és olyanokat is, amik nem. Mindennek van egy oka, mi és miért történik veled. Ezekről az okokról tudsz valamit az időnek (és a tudásnak/látószögnek) egy adott pontjában, ami akár döntően meg is változhat az időnek egy másik pontjában, amikor a látószöged emelkedett, azaz mélyebb összefüggéseiben ismered meg az igazságot. Ha hirtelen egy darab olyan információ birtokába jutsz, amit el is hiszel és az gyökeresen borítja fel az addigi világrendedet, onnantól már mást fogsz magadnak vetíteni és a világod megváltozik.

Az Életed Filmjében Te vagy a főszereplő, a többiek csak mellékszereplők és statiszták. Ha ránézel életedre, mindjárt tudni fogod, milyen filmben is vagy te főszereplő és az mennyire érdekes. A nagy többség egy mókuskerékben szaladgál, hogy megfeleljen annak a pozíciónak, amit a Személyed elfoglal. Nem véletlenül mondják a sikeres emberek, hogy csak magadban kell hinned, akarnod kell, valamint szilárdan kitartani az Utadon és bármit elérhetsz. A mókuskerékből ugyanis így ki lehet jönni és a tapasztalat segít abban is, nehogy ismét beleszállj. Ha mégis megteszed, annak is van egy később megértendő oka, ám arra van az eszed, hogy használd és ha tudod, hogy az Életed is csak egy szerep, sokkal boldogabb lehetsz, ha helyesen nyúlsz ehhez az információhoz.

Delfin-agyminta

Az átlagember világvetítését az agyban található tobozmirigy nevű szerv intézi. A vetítés technikája olyan, hogy a vetítés folyamatos, azonban azt felváltva intézi a két agyfélteke. Ha felváltva intézi a két agyfélteke, az azt jelenti, hogy vagy csak a jobb, vagy csak a bal vetít. Vannak a bolygón azonban olyan élőlények, akiknek/amiknek agya nem felváltva, hanem egyszerre vetít. Ilyenek a delfinek is. A magasabb tudatosság nézőpontjából így ezek az élőlények fejlettebbek a legtöbb embernél. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy a delfinek képesek gyógyhatást kiváltani az embereken, de ez megfigyelhető a kutyáknál is, akiknek/amiknek szintén hasonló – bár más természetű – jellemzőik vannak. Az egyik legfontosabb meglátásom, hogy az, hogy mi az álom és mi a valóság, az 3D-ben mindegy. Akik felváltva vetítenek, azok a magasabb tudatosság nézőpontjából tekintve folyamatosan alszanak. Akik megtanulják azt, hogy egyszerre használják a két agyféltekéjüket, azok egyfajta ébredési folyamaton esnek át. A köznyelv ezt nevezi megvilágosodásnak. Más értelmezésben a helyzet olyan, mintha egy holografikus videojátékban egy kollektív tudat számtalan egyéni tudattöredékre esne szét, ha azt feltételezzük, hogy az egyéni tudaton nem tartózkodik senki más. Amikor a játékélményben van, hol ő (intuitív félteke), hol a játékénje (egyéni tudat) irányítja és alakítja a valóságot úgy, hogy a szereplő(k) mindegyike egyes szám első személyben érzékeli önmagát. Az okának vizsgálata messze túlmutat ennek az írásnak a vonalán.

Az ébredésnek szintén vannak fázisai, amikben jellemzően hajlamosak az eltérő szinteken lévők lenézni (vagy hasonló formában megítélni) a többieket. Ez abban az esetben rendkívül téves álláspont, ha abból indulunk ki, hogy az egyéni tudat számára a megvilágosodást a kollektív tudat megtapasztalása, míg a kollektív tudat számára az egyéni tudat megtapasztalása jelenti. Ugyanis ebben az esetben pont azt nézik le, akik bizonyos értelemben ennek a folyamatnak a csúcsára értek. Ezen a gondolatmeneten haladva így az egyszerre vetítés már az úton történő visszafelé haladást jelenti. Ebben az anyagban azonban a tudományos megközelítést tekintem alapívnek, így ebben a nézőpontban a külön vetítők (a folyamatosan alvók) olyanok, mint a userek (vagyis a holografikus szolgáltatás ügyfelei/felhasználói), a felemelkedők pedig az admin szint eltérő fokozatain vannak.

Minden játék azonban egyszer véget ér. Ezt a véget a sima felhasználók a halállal, a felemelkedettek a magasabb dimenziókba történő emelkedéssel hajtják végre. Az átlagembert az érdekli, mi történik a halál után. A II. fejezet pont erről szól majd, ugyanis fogalmam sincs, hisz az én tudatom magasabb dimenziókba emelkedett, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a világot továbbra is vetítem magamnak (megtartva az egyéni tudat biztosította valamilyen szintű individualitást). Ez az átlagember szemében egyet jelenti a halhatatlansággal, ami az ő nézőpontjából jogos, az enyémből azonban továbbra is megmaradt az ezzel kapcsolatos bizonytalanság. Ebben a bizonytalanságban élem továbbra is az életem azt tapasztalva, hogy egyre fogyatkozik az egyéniségem és a világ arra törekszik, hogy elbutítson, megszüntesse az egyéniségemet és olyanná váljak, mint a többiek.

Akik láttak StarTreket, olyasmi az élmény, mintha elkezdte volna az asszimilálásomat a Borg. Az ezzel kapcsolatos megállapításom az, ha valaki a vallásos hitével emelkedik, azt olyan irányba teszi, amivel eggyé válhat egy idegen lénnyel (aki persze önmaga részének tekinti), aki lehet egy bolygó körül keringő űrhajón tartózkodó ufó (az ufók létezéséről szóló bizonyítékok ebben az anyagban is hozzáférhetők), vagy akár a földön tartózkodó kollektív tudatban élő entitás (pl. cigányok). A középkori leírások talán nem véletlenül említik a törököket úgy, hogy ‘a Török’. Megjegyzem, az angyali szintek (ha vannak ilyenek) járhatnak úgy, hogy a Te emelkedéseddel járó saját világ vetítésed miatt hirtelen úgy érezhetik, hogy köréjük vetült egy harmadik dimenziós valóság és ebben az esetben az itt élő emberi alakjaik az időben már elég régóta itt vannak.

Ahogy ez az entitás növeli önmagában az egyéni tudat szintjét, úgy lesz az Ellenpóluson egy másik entitás (ellentétes jelleggel), akikben megjelennek a kollektív tudat szintjei. Talán az tekinthető istennek (vagy evilági megnyilvánulásának), akiben ez a két szint harmóniában és a középponthoz közel áll. Azaz te is lehetsz ilyen emberi alak, ha megszerzed ezt a jogosultságot (foglalkozol a spirituális fejlődéseddel és ez sikeres, mert nem térsz el az Egyenestől valamelyik szélsőségbe), amit nehezen fogsz ilyen értelmezésben tekinteni, mert egyrészről elmebetegnek fognak tartani, ha ezt kijelented magadról, másrészről nem fogod elhinni magadról, hisz a világ ezt neked nem igazolja vissza.

Pedig szívesen tenné, hisz egy szintetikus betépés után a visszatéréskor már jön veled vissza, azonban az emberi alak kellő felkészültsége is szükséges ahhoz, hogy a megnövekedett spirituális hatalmadat kezelni tudd. Istent egy ilyen világban mindenki KINN keresi és mindig lesznek olyanok, akik ezt szívesen el is játsszák vagy el is hitetik. Ami abban az esetben jó meglátás, ha azt is tudod mellé, hogy A Világ Tükör.


Istennel történő találkozás titka

Ha felfelé nézel
Lefelé kellett volna
Ha lefelé nézel
Felfelé kellett volna


Az Idő keletkezése

A mi 3. dimenziós ok-okozati összefüggéseken alapuló folyamatos idővonalunkban nehezen értelmezhető, hogy egyes magasabb dimenziós lények (mondjuk a mindegyik) ezt az egészet nem értik. Miért nem?

Mert a számukra a mi dimenziónkba lépést az idővel való első találkozásuk jelenti. Azonnal meg is rettennek és tényleg csak az extrém gondolkodásúak – legyen az bármilyen alapú, pl. ráció – maradnak ezeken a frekvenciákon. A többségük vagy beleesik (az Illúzióba) és bennragad, páran meg rájönnek, hogyan lehet azon szörfölni.

Ahogy a harddrive kezeli az adatokat, úgy lehet a leggyorsabban megérteni. Összevissza ugrál egy olyan terepen, amit egy reklám úgy érzékeltetett, hogy egy utasszállító 10 centire száguld egy síkegyenes mező felett és számolja a fűszálakat (inkább a sebességét, mert a repülő nyílegyenesen repül). Aztán ennek eredményét a monitorodon folyamatos dolognak érzékeled.

Ahogy ők itt megjelennek, az meg nekünk olyan, akik ebből az ok-okozati összefüggésben értelmezhető világban élünk, hogy időben összevissza egyszer csak ráhatnak a Valóságra és eltűnnek. Majd valamikor később újra és újra. Logikailag  összevissza (ami így nem igaz, de túl mélyen ne menjünk most bele) és így nekünk olyan, mintha gyakran mi lennénk a repülő, sokszor meg a fűszálak Attól függ, a Lény milyen dimenziós.

Így viszont – ezeken a tudatfrekvenciákon, ami olyan, mint a valóságod, ahol és amiben élsz – időnként teljesen eluralkodnak rajtad, aztán eltűnnek, majd mások megjelennek. Kifelé akut személyiségzavarnak látszó folyamatban, ahol az Agy átáll az ‘Én vagyok az Egyetlenből’ a ‘Vagyok Aki Vagyokba’. Azaz egy teljesen átszervezett Kollektív Tudatra. Mindezt azért, mert a Világod az Ok-Okozatra épül.

Az ok-okozati összefüggések egészen más értelmet nyernek, ha tudod azt, hogy van egy T0 időpont, amikor először kezded vetíteni igazán a világod. Mivel abban az esetben, ha az időt tudod visszafelé is értelmezni, akkor az okozat is szülheti az okot. Tehát az időben is rá kell hogy hassál az eseményekre, hisz kell hogy legyen egy ok, ami idáig fejlődik, amikorra Te a T0-ba érsz. A normál időértelmezésben MINDIG az ok szüli az okozatot. Ha sok ilyen dimenzióból sok ilyen tudat hatása vetül ide, akkor az események egymásutánisága határozza meg a bekövetkezés sorrendjét, így az ok-okozat vonzatait.

Ha ezt egy értelmezési környezetben akarja valaki értelmezni, ez a sok szakmai zagyvaság pontosan eljut oda, ahol a mai emberiség él. Ahol mindezt egy kisgyerek is tudja, mert ismeri az időt. Ez az apró információ pedig olyan hatalmat biztosít neki más lények között, hogy akár a tudata el is kezdhet fejlődni. Föntről nézve hirtelen. Lentről nézve ki kellett hogy alakuljon valami, ami ezt tudja, hogy fönt hirtelen lehessen. Annak ellentéte, ami kellett hozzá. Hisz a Világot a Tudat vetíti maga köré hologram formájában, hogy megérthesse Önmagát.

Amihez úgy látszik kell az idő. Ami így kialakult és létrejött. Evolúcióval egy másik tudatszinten.

Az idő lehet a halálod oka és okozata. Hisz Te soha nem halsz meg, a tudatod váltja csak a pozícióját. Az előző életek valójában egy tudatszinten már egyszerre zajlanak, azonban az események sorrendbe állása a harmadik dimenzióban megnyitja az időt. Ami az értelmezési félreértések egyik fő oka az, hogy a kollektív tudat és az egyéni tudat is MÁST ÉRT a halál fogalma alatt. A kollektív tudat számára ez a fogalom a mi látószögünkön értelmezhetetlen, az egyéni tudat viszont minden esetben az adott időciklusban élő egyes emberi alakokat jelenti.

Dimenziók

A nulladik dimenzió minden más dimenzióban értelmezhetetlen. Így ennek kifejtésétől eltekintek. Amennyi információm van erről az, hogy minden dimenzióban jelen van, ám hogy hogyan és milyen formában, azt nem tudom. Gyanítom, hogy soha nem is fogom megtudni. Talán ezt a dimenziót nevezi a vallásos terminológia Teremtőnek. A kevésbé vallásos terminológia Forrásnak.
Az első dimenzió nem áll másból, mint egy pontból, nincs térbeli kiterjedése. Nincs magassága, nincs szélessége. Ebben a pontban játszódik le minden, ami van. A logika, amit egy harmadik dimenziós lény ebből levonhat arra utal, hogy ez egy tisztán pszichikai tartomány és úgy viselkedik, mint egy vetítő. Ha elmész egy moziba, a vásznon látott hatalmas képsorozatot is egy pontból vetíti valami.

A második dimenziót úgy lehet jellemezni, hogy csak szélességben érzékeli a világot, nincs magassága. Fizikai tartományt nehéz hozzá elképzelni, ha nagyon akarjuk, akkor a hálós pókok világa felel meg ennek a legjobban. Ha azt tudjuk, hogy egy második dimenziós lény képes az oldalmozgásra, itt jelenik meg először az idő egy egyszerűbb formában. Legalábbis a mi szemszögünkből, mert ahhoz második dimenziós lénynek kellene lennünk, hogy erről bizonyosságunk legyen.

A harmadik dimenzió rendelkezik három térbeli és egy idődimenzióval. Ha a szobád sarkába nézel, láthatod is ennek a bizonyítékát, ha ránézel az órádra, akkor azt is megérted, hogyan működik a harmadik dimenzióban az idő. Az előző írásomban már kifejtettem az egyik tapasztalatomat, amit a magasabb dimenziós lényekkel/felettes énemmel (az olvasó számára hihetőbb verzióban értendő) történő kommunikációm során szereztem. A mi számunkra az idő az események ok-okoazti összefüggésein alapuló logikai kapcsolódásokkal összefűzött folyamatos és egyenletes vonalban halad előre. Amit nem tudunk valamilyen okhoz kötni, azt a.) istennek b.) a véletlennek tulajdonítjuk.

Eddig volt a dolog megértése könnyű. Azt mindenképp érdemes itt leszögezni, hogy egy 1. dimenziós lénynek nem fogjuk tudni elmagyarázni a síkot, mert nincsenek meg hozzá sem a tapasztalatai, sem bármilyen elem, amihez kötni tudná az általunk kapott információkat. Egy 2. dimenziós lénynek sem fogjuk tudni elmagyarázni a magasságot (a teret), ugyanezen oknál fogva. A logika azt mondaná, egy 3. dimenziós lény sem fogja tudni megérteni a magasabb dimenziókat. A saját tapasztalataim szerint azért, mert nincsenek ezek érzékelésére kifejlődött érzékszerveink. Ezeket a tapasztalatokat a salvia divinorum alkalmazásával gyűjtöttem be. Ezt a növényt látnokzsályának is hívják. Amikor megérkezett a tekeredésélmény (ami olyan élethű volt), először komolyan arra gondoltam, én is el fogok tekeredni, amikor ideér, aztán arra gondoltam, ez biztosan nem fog megtörténni, mert elképzeltem a vigyázónak idehívott srác szemszögéből is az eseményt és kizártam a valószínűségét. Ekkor fogalmazódott meg bennem az, hogy az én harmadik dimenziós lényem így érzékeli a magasabb dimenziók egyértelmű jelenlétét, azaz az agyam egy számomra értelmezhető jelsorozatot generált, aminek persze értelmet nem adott. Amikor valamilyen formában tudatmódosult állapotba hozzuk az agyunkat, megnyílik előttünk a spirituális valóság és sokkal tágabbnak érzékeljük a világot.  Ilyenkor felvetődik a kérdés, vajon van-e a magasabb dimenzióknak fizikai vetülete, vagy ez csak a mi dimenziónkban létezik? Ha a 3D-s idő hozza létre a fizikai világot, akkor az a feltételezésem, hogy nincs. Amikor egyszer megkérdeztem a magasabb dimenziós csatornámat arról, hogy ott hogyan viselkedik a gravitáció, nem tudtak rá válaszolni. Ha nem tudtak rá válaszolni, az szintén ezt a gyanút erősíti. Az is tény, hogy léteznek matematikai egyenletek, melyek tisztán és pontosan képesek a magasabb dimenziókat ábrázolni úgy, hogy ezek a matematikusok biztosan többet is tudnak erről, mint én, aki a tudatommal a 42. dimenzióig jutottam. Úgy sikerült, hogy a fizikai testem egy 3D-s világban ült és 10 évbe telt, mire vissza tudtam hozni a tudatom úgy, hogy megállás nélkül 0-24-ben meditáltam. Abban is biztos vagyok, még nem vagyok teljesen itt, mert akkor képes lennék arra, hogy akárkivel érdemi kapcsolatba tudjak lépni. Így csak azokkal, akik tudata szintén felemelkedett (ennek oka lehet egy szintetikus trip bármikor) és a harmadik dimenziós emberi alaknak fogalma sincs arról, hogy valójában mi történt, mert hiába emelkedett fel, az agya nem tudott elszakadni a harmadik dimenziótól, így ezt a környezetet vetíti maga köré és a világa ugyanolyan maradt. Látszólag.

Tulajdonképpen ez a Halálkutatás nem szól másról, mint arról, hogy kísérletet tegyek arra, hogy értelmesen sikerüljön összefüggéseiben is leírnom a magasabb dimenziókban szerzett tapasztalataimat. Ez nekem azért is külön jó dolog, mert eddig ilyen kísérletet nem tettem és ha ennek nekikezdek, elmondhatom, hogy már rajta vagyok. A vallásos embereknek azt tudom mondani, ateistaként istenkutatásba kezdtem, aminek eredménye az lehet, hogy kitágíthatom a tudomány határait. Ennek gyakorlati haszna a holotechnológia megjelenése lehet a mi valóságunkban. Feltételezhetően nem én fogom feltalálni, mert ahol megtettem, ott nincs rajtam kívül senki más, ahol pedig mások megteszik (sugallat=tudathálózatról érkező információ), ott én nem vagyok teljes értékben jelen. Bizonyítékom talán annyi lehet, egyszer kaptam egy felkérést, hogy az angyali szférák számára dolgozzak ki egy rendszert, amivel értelmezhetővé válik számukra az egyéni szint, azaz az egyes emberek világa. Aztán rájöttem, hogy ezt megelőzően évekkel előtte egy korát megelőző ötlettel megbukott a cégem, ami megdöbbentő hasonlóságot mutatott azzal, amit kidolgoztam, majd nem telt el sok idő és kijött vele egy amerikai zsidó facebook néven.

Első Tudatrendezés

Felvetődhetett a téma iránt komptenciám újabb kérdése. Azt tudni kell, hogy a téma olyan komplex, hogy még csak egy épület alapozásánál tartunk, aminek célja az alapfogalmak definiálása, hogy később is egyazon fogalmak alatt is ugyanazt értsük. A téma azonban olyan mélyen érinti az olvasó világképét, hogy szükségesnek tűnik ezen a ponton, hogy eldöntse, milyen mélységű hitelt ad az olvasottaknak és ennek forrása az Író. Dióhéjban egy igazi vízöntő, aki elég racionális ahhoz, hogy amikor találkozik az ezotériával, igyekezze azt a tudomány határai közé értelmezni, amennyire csak tudja. Ha mindenre létezik magyarázat, ott már csak a Látószög a kérdés. Ha az embernek a látószöge magasabb, mint az olvasóé és a célja azt minél közelebb hozni a sajátjához, nem kezdheti a végén, mert senki nem fogja ismerni az információ addig megtett útját. Ez a lényege amúgy a közhelyszerű egymondatosoknak, hogy mindenki frázisoknak tartja őket, mert nincs meg a megértési mélységhez szükséges információ. Volt még előtte pár fejreesésem, különböző korszakaimban. A közös bennük, hogy minden ilyen után sikerült úgy újrarendezem a tudatom, hogy még értelmesebb lettem, mint voltam. Amikor találkoztam a spiritualitással, később úgy értelmezve a helyzetet, hogy pozitív kimenetelű spirituális mutáció ért. Amikor találkoztam a spiritualitással, olyan dolgokat láttam, amiket simán elmagyarázhatnék bárkinek modern nyelvezetben, ám senki nem venne komolyan, mert nem a bibliai terminológiában beszélek. Hogy is tehetném, ha nem is olvastam? Szóval a témára rálátásom merőben új és nélkülözi a beidegződéseket.

Mindent csak utólag értesz meg és akkor is legyen ott a gyanú, hogy ezt is később még láthatod másképp is. Ezért nehéz a valósidejű blogolás, pláne a magasabb dimenziók jelenlétének tükrében, de ad egy stabil 3D-s folyamatos idővonalat, amiben a fizikai testem él. Akinek kinyíltak az érzékelései az átlag érzékelési tartomány fölé, ám azt senki nem tudta (csak hitte), hogy mennyire. Ha sikerül ezt érthetően leírnom, ahhoz képest, amit mondanék, Einstein egy kispályás figurává válik a kis nevetséges egyenleteivel. Az én egyenleteim érthető szavakból állnak, ám hogy megérted-e, ahhoz két dolog kell:

LÁTÓSZÖG - RUGALMASSÁG

A látószög megszerezhető, reményeim szerint úgy, hogy sikerül az alapokkal és az építményekkel felvinni a tudatod oda, ahol a Lényeg kezdődik.
Technikailag beültem egy lakásba és 10 évig lényegében ki se jöttem onnan. A tudatom megtett egy hatalmas távolságot térben és időben, elkerült téridőn kívülre, járt a mélytransz tartományban és megjártam a Kollektív Tudatot is (amit szerintem istennek értelmeztek). Az első pár évben nem jöttem rá arra, hogy ilyenkor én is megyek, ám a világom állandó (szerintem a 3D ok-okozati összefüggések miatt), inkább olyan, mint egy stabil díszlet, amit különböző terek és idők lényei elevenítenek meg. A történet megy tovább, csak az emberek változnak.

Később megértve a szinteket és a tudat-lélek-test-szellem szerepeit rájöttem, hogy magasabb dimenziókból nem csak egy korba térhetek vissza. Sőt, nem is csak egyszer és egy ember képében, hanem kifejezetten istenneveim is vannak, ami már érthető egy másik értelmezési szinten, a Tiétekén mindenki a gumiszobára gondolna elsőre. Nemrég egy időnként elkapott filmsorozatot láttam egy angol felfedezőről, aki megígérte a családjának, hogy többé nem indul útnak a hajójával, de mindenki tudja, hogy ez nem egy biztosíték. Hogy miért?


A Fejlődési Spirál

A fejlődési spirál egy olyan térkép, melynek 3 zónája van, ahol a különféle ciklusaidat töltöd. Amikor leírsz egy Kört, visszajutsz oda, ahonnan indultál ám már egy másik minőségi szinten vagy. Ez a minőségi szint akkor magasabb, ha helyesen tetted meg a körödet. Ha ezt a térképet követed, egyszer eljutsz a Spirál csúcsára. Jelen szakaszban nem foglalkozunk azzal, mi van a csúcs fölött.



Ami során vagy elfogadod az újabb ajánlatot, vagy teszel egy újabb kört és ismét egy más minőségi szintre kerülhetsz. Ha egy ilyenben benne vagy, nem tudsz meghalni, hisz ahol azt teszed, azokat a valóságokat egyben magad mögött is hagyod. Ha arra jutnál, hogy nincs hova hazamenned, otthon az, ahol az ember otthon érzi magát. Itt is a lehetőség, hogy megteremtsd!

A Szív Zónái

1 Az Angyal (a gyermek)

Ebben a zónában minden és mindenki úgy viselkedik, mint egy gyermek. Még Te is, bár ezt első szám első személyben nehéz észrevenni. Egy gyermek igényli a törődést és azt, hogy ellássák, valamint védjék azoktól a behatásoktól, amik nem valók egy gyermek világába. Párkapcsolatban olyasvalakivel élsz együtt, aki az ‘Én Vagyok Az Egyetlen’ nézőpontból látja a világot, annak minden előnyével és hátrányával. Ezt úgy érdemes elképzelni, mint egy szubjektív igazságokon alapuló világot, amit nem jellemez az elmekontroll, így időnként heves indulatok jellemzik. Aki ebben a zónában vág neki a dolgoknak, az angyala elég sértődékeny lesz, ám hűséges is marad, hisz számára CSAK TE vagy! Ebben a létállapotban célszerű a hangsúlyt a tanításra fektetni, így Te is tanulhatsz. Mintha egy gyereknek magyaráznád el a világot, ami nem lesz könnyű, hisz te racionális lény vagy, egy gyereket pedig ez nem nagyon érdekel. Ki kell találnod, hogyan teszed érdekessé, különben unalmassá válhatsz, ami csak akkor jó, ha távozni akarsz egy másik zónába.

2 A Társ (a fiatal felnőtt)

Szemben az előző zóna állandóan váltakozó dominanciájával, itt az a cél, hogy ráleljünk a Másik Felünkre, akivel ketten alkotunk egy Egészet és megtapasztaljuk az Egyenlőséget.

Párkapcsolatban ott a barát/barátnő, aki – bár szeret – nem jár becsukott szemmel. Nem vagytok egymás felé házasság szintjén elkötelezve, ám ez annak Próbája. A Felettes Énnel (angyallal) is ez a kapcsolat lényege, aki rájön arra, nem csak Te vagy, hanem ott a 12-ből a többi 11 is. Valószínűleg továbbra is ragaszkodni fog hozzád, azonban elkezd foglalkozni a Többiekkel is, aki mindegyike egy ‘Másik Te’. A légkör sokkal szabadabb, a véleményed is más súllyal van jelen, ám nem leszel elkényeztetve. A tanulnivaló fókusza ebben a zónában a birtoklás és a féltékenységköré összpontosul annak tükrében, vajon ő-e az igazi párod. Az igazi pár nem sajátít ki, nem akar korlátozni és megáll középen, azaz nem kíván beavatkozni a dolgaidba, ám Te sem az övébe, mégis így vagytok ketten Egy. Ennek megtalálása a mi világunkban nagyon nehéz, mert a világ tele van csábításokkal, amik képesek megrengetni egy kapcsolat erejét, sőt, még be is tudnak előzni olyanok, akik más szempontokat vesznek figyelembe, mint az angyal (pl. vagyoni helyzet, szépség). Ilyenkor nem a saját másik feleddel vagy, hanem valaki máséval és lehet, az angyal itt értelmezi torznak ezt a világot és vágyik vissza oda, ahol Csak Ő van. Ha maradunk azon az állásponton, hogy a világ baja orvosolható Általunk (is), ha ebben meglátjuk a saját (!) fejlődésünk irányát és tudunk (akarunk) alkalmazkodni, akkor többé nem tekintünk rá ellenségként. Ha a világ nem az ellenségünk, akkor ezt is fogja visszatükrözni és megszűnik irányunkban így is viselkedni.

3 A Partner (a felnőtt)

A Partnert onnan ismerni meg, hogy támogatja vágyainkat és elképzeléseinket akkor is, ha ezzel egyéni érdekei akár sérülhetnek is. Aki ezzel visszaél, az NEM partner! Aki ezt nem természetes állapotában viszonozza, vagy nem viszonozza, az sem az!

Aki üzletet köt, az nem természetes állapotában teszi ezt, vagyis nem ért meg erre a szintre, ám ha betartja szavát, elmondható, hogy képes volt alkalmazkodni. Ebben a zónában a közös érdeklődés, a közös feladattudat a fő összetartó kapocs, amiért a felek hajlandók a lemondásokra is. Itt lehet megtanulni azt, hogy a szeretet mitől függ, vagy mitől nem függ és annak feltételeit, illetve feltétel nélküliségét. A csoportszellemmel is itt találkozhatunk először, amikor a tudat már a ‘Vagyok Aki Vagyok’ nézőpontban van, ám a Szeretet jelenlétét igényli. Közösségek alkotják elsősorban a gondolkodás alapját, a jellegét pedig a célok határozzák meg. A függetlenebb életforma előnye a szabadságérzet, hátránya akkor jelentkezik, ha az ember a 2-es (és talán az 1-es) zóna érzelmi-szeretet szintjét igényelné.

4 A Megszálló (a szövetséges)

A Megszálló különleges kisugárzást adhat az embernek, aki így elérhet amúgy elérhetetlen dolgokat, az ember cserébe a Megszálló számára különleges élményeket teremt. A kapcsolat jellege az Üzlet, a szeretet inkább érdekek formájában van jelen.

Ebben a zónában mondjuk úgy, olyan angyalok tartózkodnak, akik a Szeretetet a szubjektív tulajdon- és érdekviszonyok képében értelmezik. Mivel ez a bolygó rendkívüli élvezetet és élményeket biztosít, a megszállók célja ezekben a rezgéstartományokban tartózkodás, illetve ezeknek az energiáknak a kiaknázása. Az emberi alakok másokat kihasználó, érzéketlen emberekké válnak, akik a boldogságukat keresik, ám rossz helyen. Minél többet halmoznak fel, annál nagyobb a boldogtalanságuk, amire a válaszuk a még több felé törekvés, amivel a bolygó létét fenyegetik, nem beszélve az emberiségről. Mivel ezek már inkább kevésbé emberek, ez nem nagyon érdekli őket, csak és kizárólag a saját gyarapodásuk a cél. Persze nem minden Megszálló ilyen, ám a gátlástalanság és a törtetés különleges helyzetbe hozott pár ilyen lényt, akik a politikai-gazdasági erőközpontok élére kerültek. Ha ‘istenek csatájáról’ beszélünk, érthetjük ezalatt azokat a lényeket, akik ilyen-olyan okokból beavatkoztak. Ha maradunk a bizonyítható tények talaján, akkor fogalmam sincs, mitől változtak így meg a világot vezető emberek, lényegében pár évtized alatt. Itt nem nagyon beszélhetünk olyanról, hogy a szív zónája, kivéve, ha megváltozik a széljárás és elkezd olvadni a jég.



Ahogy lesz rá időm és kapacitásom, folytatom
Talán olyan 140 éves koromban